Egy csepp falusi élet

 Gőzerővel tavaszodik, így karantén ide vagy oda, faluhelyen bizony megsokasodik a munka, nemigen van idő számítógép előtt ülni, és blogbejegyzésen töprengeni. Ezt a cikket már régóta tartogatom, itt az ideje megosztanom, a témája mindenképpen falusi, állatokról, gazdaságról, gazdálkodásról.  (F. Tóth Benedek tollából Az ízlelőről). Jó olvasgatást kívánok! Persze, úgy sokkal előkelőbben hangzik, ha nyuszkanyakúnak mondjuk, de az azért mégiscsak kopasz. Már ha tyúkról van szó, ugye, mert néhány tájegységben, ahol a nyuszka nyuszikát jelent, némi zavart okoz az értelmezése. És a tyúk mégse nyúl. Rendszertanilag sem nagyon illenek össze – és nem csak azért, mert a tyúk madár. Őshonos tyúkból viszonylag jól áll az ország. Sok van belőle, tízezerszám szaladgál, jut belőle tanyák udvarára, szárazra söpört porták földjére, és tenyészetekben is akad belőle bőven. Ráadásul több fajta is. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán például van belőlük mindjárt hét. Nevük is van, ...

Ugye, már tervezitek a nyarat, a kikapcsolódást, és várjátok a meleg nyári napsugarakat, a felhőtlen pihenést? Képzeljetek el egy takaros, csendes bakonyi zsákfalut, benne egy pici öreg parasztházat, ahol kifeküdhetsz egy pokrócra a virágos kertben, és bámulhatod a tovakúszó felhőket az égen, hallgathatod a vidéki madárkert ezerféle csiripelését-csicsergését, apró bogarak miriádjainak zümmögését. És mennyi mindent kipróbálhatsz, amire a városi beton- és jármű-dzsungelben se időd, se kedved nincsen, és talán már el is felejtetted azokat a boldog gyerekkori pillanatokat, amikor minden másból kikapcsolva belefeledkezhettél egy pillangó, egy hangya vagy egy csiga fürkészésébe, a réti virágok gyönyörűségébe, a   langy szellőben hullámzó fűtengerbe.   Itt beszippanthatod az érő búzakalász illatát, gyönyörködhetsz a falu szélén legelésző birkanyájakban, marhacsordákban, a határban ráfeledkezhetsz a Somló pompás látványára – és persze meg is látogathatod, hisz alig 25 km-re fe...

De lehetne a cím Falatka és a két hektár legelő is. Falat kecskénk már szépen iperedik, és egy ideje - amióta meggyógyult a törött lába - összecuccolt a lovakkal. A reggeli állatok körüli procedúra alatt - etetések, itatások lónál, nyúlnál, baromfinál - rendszeres mekegéssel kéri, hogy engedjük ki a lovakhoz - ő ugyanis a nyuszi istállóban nyert elhelyezést, és talán reggel már méltatlannak tartja ezek között az ugrifülesek közt a létet. A zabon, nyalósón még megosztozik a tapsikkal, de hát a legelő két hektárján sokkal de sokkal izgalmasabb dolgok történnek, és naná, hogy ezerféle legelnivaló van a rengeteg cserjésen-bokroson, lehet ugrálni dimbes-dombos terepen, hát kell ennél több egy jóravaló kecskefiúnak? (Gondolom, rövidesen egy kecskelány...) Az óriási bodzabokor alatt, jó hűs árnyékban pedig kiválóan lehet kérődzni. Estefelé ő az első, aki megjelenik a karám bejáratánál, és megvárja a lovakat is, minket is a kapunyitással. Ő nagyon nem foglalkozik azzal a minimális árammal ,...