Új törvények, új helyzet

Kedveseim!

Ez a vírus itt ólálkodik körülöttünk, fertőz, bajokat, tragédiákat okoz. Mint sok ezer más társa, akire még eddig nem került kellő figyelem. Pl. senki nem statisztikázza napra készen, hányan halnak meg 2.-es típusú cukorbetegségben - világszerte. Tegyük össze a kezünket - talán szerencsénkre. De ez a kór - és még sok más is, ami a jelenvalónkkal összefüggésben van, fertőz, betegít, még csak gyerekcipőben jár a feltérképezése, pláne a gyógyítása - legalább is az egyszerű néplélek számára adandó információ szintjén.

Kérlek, gondolkozz. Gondolkozzunk együtt.

Nem tudom megmondani a frankót. Sasolok, figyelek, próbálom betartani a követendőket, például nem tudok vendégeket fogadni, pedig ebből élek. 

Van itt egy pici házikó, számunkra kedves - mert mi csináltuk - berendezéssel, tízéves fennállással, szinte csupa pozitív vendégértékeléssel. (A negatív meg erősíti a szabályt, nemde?)Mondhatnánk azt is, ugyan már, itt a világ végén kinek ártana egy pár fős család, pláne, ha az itt tartózkodását csak erdei séták, túrák tennék ki, a sötétedést amúgy is a házban töltené, mondjuk kandalló és valami finom kaja,, helyi bor (Somló!) társaságában. Étterembe, kulturális térbe úgysem tudna menni, mert minden zárva. Szóval most ettől a lehetőségtől is meg van fosztva az emberiségnek az a része, aki még keresi a kiutakat, a kikapcsolódást, az elvonulást, ebben a pandémiás helyzetben is. Most neki sincs alternatíva. Oldja meg otthon. Legyen kreatív, tegyen úgy, mintha "vidéken" lenne, teljes elvonultságban. A kakaskukorékolást elő lehet hívni a neten, a lágy szellőt, sőt a szélfúvást is lehet interneten demonstrálni. Akkor most ez a pihenés? Törődik valaki egyáltalán az emberiség egészséges felének mentális jóllétével? Úgy gondolom, egy darabig - nem tudom, meddig - kell tudni önmérsékletünket kordában tartani. Vajon mikor jön el a "teleapohár"? A szabadságjogok érvényesítése.

Van egy világméretű pandémia, vissza kellene fogni a további fertőződéseket. Sok-sok óvintézkedés. Ezek egyike, hogy ne mászkáljunk, ne utazgassunk, maradjunk a fenekünkön, otthonunkba bezárva. Hát akkor tegyünk így.

Az emberiség történetében nem először fordulnak elő sokakat negatívan érintő történelmi pillanatok, most is ilyet élünk meg. Hogy hogyan kezeljük őket, ki hogyan, mit tud tenni saját maga és a köz érdekében, az megint sok tényezős kérdés. 

Mi most ebben a bezártságban, vendégmentes időszakban - pedig, haj, mennyien keresnek, érdeklődnek az itteni spontán elvonulás után! - dolgozunk, kapirgálunk, teszünk-veszünk, csinálunk egy csomó olyan dolgot, amit a "sűrűjében" úgysem tudnánk megtenni. No persze, megy ez egy darabig, amíg az erőnk és erőforrásaink engedik. De mi lesz azután, ha ez elfogy, a vírus meg még mindig itt téblábol? Ha nem ez, akkor egy másik?

Megjegyzések

  1. Zsuzsa, teljesen átérzem finoman árnyalt kérdéseid okát.
    Ez most olyan ez a "vírus", mint ahogy jött a kommunizmus és azzal kezdte, hogy mindenkitől elvett mindent. Akkor az elnyomott rész azt mondta: rohadjanak a kulákok, aztán a feltörekvő bunkók lettek az új kulákok. És kellett ötven év, hogy az új kulák szeretne lenni generáció kinyírja a bunkó kulákokat.
    Nekem csak az a kérdésem, látván ezt a világméretű, egyértelmű, cseppet sem kételkedő térdre ereszkedést, mint egy szóra történő kapituláció, mely szó úgy tűnik a világ bármely táján és nyelvén egy és ugyanaz, minden apró részletében, hogy itt miféle kulák-jelöltek akarnak a felszínre bukkanni?
    Csodálkozom, hogy senki nem csodálkozik azon, hogy Amerikában, Németországban és Franciaországban (és valószínű máshol is) vízágyúkkal és botokkal verik agyba-főbe az egyébként békésen tüntetőket? Ott, ahol nemrég díszmenettel tombolt végig az lmbtq szabadságharc, akiket ugyanez a rendőri kordon védett az esetleges ejnyebejnyézéstől?
    Nem kell nagyon rafinált legyen egy ember, hogy ezt ne vegye észre, hogy valami nincs rendben.
    És egyáltalán nem bagatell dolgok történnek. Itt Romániában vannak kis városok, ahol bezárt egy egy 2000 fős gyár, ami annak a térségnek a teljes csődjét jelenti.
    (csak zárójelben, hogy amikor én ezekről írtam a blogomban, volt aki azt írta, hogy nem értek a makrogazdasághoz... biztos nem, de azt láttam, hogy ha egy ilyen gyár bezár, és a térségnek nincs más megélhetése, baj lesz...)
    A szegény piacos néniket kirakták a csarnokokból az utcákra, a fagyos hidegbe. A mallokban hegyin-hátán lihegnek egymás nyakába a maszkos vásárlók. A rendőrök járják a kis üzleteket és osszák a büntetéseket, ha az eladón nincs az orrára húzva a maszk és több ember van bent az üzletben, mint kettő darab ember. Rendőr autók kettesével masíroznak a városban, hordozván körbe a félelmet, a pánikor, hogy figyelnek minket. Gyógyszertárban egy néni rosszul lett, szívrohama lett, a mentők azt mondták nem szálnak ki, mert el vannak foglalva a kovid betegekkel. Egy barátom, aki hullaszállító felhívott és azt mondta, semmiképp ne menjek kórházba, ha felteszik a lélegeztető gépre az embert, reggelre meghal. Mennyi legyen ebből a mendemonda? És mennyi az igaz?
    Én azt tudom, hogy rengeteg ismerősöm, a testvérem is pozitív lett a tesztek szerint, és kutya bajuk sem volt.
    Na de remélem, hogy ez a megjegyzésem nem fogja korlátozni a blogodat. Ha úgy gondolod, akár törölheted is, nem akarok bajt senkinek.
    De egy dolgot azért még leírok. Felénk jár egy táblázat, a munkahelyeken, amiket név szerint alá kell írni, hogy kérsz e oltást vagy sem. Mindenkiben felmerült a kérdés, hogy mi ez? A tévékben ezzel párhuzamosan megy az agymosás, hogy vér tapad a kezére annak, aki nem fogja beoltatni magát. Felmerülnek a kérdések, hogy akkor kötelező lesz az oltás? Na ugye? Akkor ha kötelező lesz, akkor mondhatjuk, hogy az az összes konteo elméletnek mégis van szemernyi igaza?
    Mégis lehet lapos a Föld?

    VálaszTörlés
  2. Jóindulatú, gondolkodó emberek kommentjeit miért törölném? Egyébként délután írtam erről egy hosszabb választ egy ihletett pillanatomban, azonban történt valami tech-defekt és elszállt...

    VálaszTörlés
  3. Túl van ez lihegve... Aztán jól tönkremegy bele mindenki. Mind anyagilag, mint lelkileg. Ráadásul, ha gondolkodni mersz, törölnek. Politika ez, oszt' ki tudja, mi megy a háttérben, mi a valóság.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A "tökéletes kekszrecept" faragott kekszmintázóhoz

Hagymatokány

Kukorica prósza