Kirándul a falu
Az elmúlt hétvégén újból autóbuszos kirándulásra invitálta a felnőtt lakosságot az Önkormányzat vezetése. Az idén Ják - Szombathely -Kőszeg útvonal volt betervezve, rövid megállókkal, sétákkal.
Első megállónk Ják volt, ahol a világhírű templomot mutatta be a jáki főpap, aki csodás útikalauzunk volt. Pap létére nagyon is "világi" emberként viselkedett, adomákkal, viccekkel traktálta a társaságot, azonban nagy műveltségéről és emberségéről is példát tett. Igen vidám embernek ismertük meg, aki bokros teendői között - aznap még két csoport és két esküvő is várta - is szakított időt arra, hogy gannai egyháztörténetről, falutörténetünkről, kitelepítésekről csevegjünk vele. Kincsként őrizzük itthon, és hallgatjuk a Jáki templomban készült Zenei áhítatot, harangszót CD-ről. Álljon itt pár sor a falu és a templom történetéről a honlapjukról idemásolva:
"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan." Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik. Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába. Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett. A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet. A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg."
Fotók is készültek e csodás építményről:
A templomlátogatás után még egy rövid sétát tettünk a faluban, ahol engem természetesen elsősorban a falusi szálláshelyek érdekeltek, és le is fotóztam egy kellemes megjelenésűt:
Folytatása következik...
Első megállónk Ják volt, ahol a világhírű templomot mutatta be a jáki főpap, aki csodás útikalauzunk volt. Pap létére nagyon is "világi" emberként viselkedett, adomákkal, viccekkel traktálta a társaságot, azonban nagy műveltségéről és emberségéről is példát tett. Igen vidám embernek ismertük meg, aki bokros teendői között - aznap még két csoport és két esküvő is várta - is szakított időt arra, hogy gannai egyháztörténetről, falutörténetünkről, kitelepítésekről csevegjünk vele. Kincsként őrizzük itthon, és hallgatjuk a Jáki templomban készült Zenei áhítatot, harangszót CD-ről. Álljon itt pár sor a falu és a templom történetéről a honlapjukról idemásolva:
"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan." Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik. Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába. Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett. A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet. A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg."
Fotók is készültek e csodás építményről:
A templomlátogatás után még egy rövid sétát tettünk a faluban, ahol engem természetesen elsősorban a falusi szálláshelyek érdekeltek, és le is fotóztam egy kellemes megjelenésűt:
Folytatása következik...
A jáki templomot,és a kirándulás többi helyszínét gyerekkoromban láttam még,nagyon szeretném meglátogatni a családommal együtt is.
VálaszTörlésA jáki templom valóban gyönyörű építmény, nem oly régen jártam arra én is, mellesleg annak idején a szakdolgozatomban is sokszor megemlítettem. Jó, hogy ilyen összetartó a falutok és ilyen aktív közösségi élet van ott nálatok. Ezek a kirándulások bizony nagyon jó, igazi közösségépítő programok.
VálaszTörlésIdén nyáron voltunk Jákon. Mikor már úgy volt, hogy kijövünk a templomból, akkor jeleztem M-nek, hogy én még sétálok, ülök, beszélek magammal egy kicsit.Gyertyát is gyújtottam a halottainkért. Egyszerűen tényleg fogva tartott a hely.Nem tudtam kilépni belőle.
VálaszTörlésVárom a folytatást, mert Kőszegen és Szombathelyen is elég sokszor járunk. Szeretném látni a te szemmeddel is.
Nagyon tetszik, hogy a falu közösen kirándul.
VálaszTörlésAlma, Annamarie, Éva: Ez a környék mindenképp megér egy ennél hosszabb kirándulást is, s mivel most erre nincs lehetőségem, örültem, hogy vittek...
VálaszTörlés