Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Kirándul a falu

Az elmúlt hétvégén újból autóbuszos kirándulásra invitálta a felnőtt lakosságot az Önkormányzat vezetése. Az idén Ják - Szombathely -Kőszeg útvonal volt betervezve, rövid megállókkal, sétákkal.
Első megállónk Ják volt, ahol a világhírű templomot mutatta be a jáki főpap, aki csodás útikalauzunk volt. Pap létére nagyon is "világi" emberként viselkedett, adomákkal, viccekkel traktálta a társaságot, azonban nagy műveltségéről és emberségéről is példát tett. Igen vidám embernek ismertük meg, aki bokros teendői között - aznap még két csoport és két esküvő is várta - is szakított időt arra, hogy gannai egyháztörténetről, falutörténetünkről, kitelepítésekről csevegjünk vele. Kincsként őrizzük itthon, és hallgatjuk a Jáki templomban készült Zenei áhítatot, harangszót CD-ről. Álljon itt pár sor a falu és a templom történetéről a honlapjukról idemásolva:
  "Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan." Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik. Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába. Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett. A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet. A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg."
Fotók is készültek e csodás építményről:

A templomlátogatás után még egy rövid sétát tettünk a faluban, ahol engem természetesen elsősorban a falusi szálláshelyek érdekeltek, és le is fotóztam egy kellemes megjelenésűt:

Folytatása következik...

Megjegyzések

  1. Alma2010. szeptember 12. 20:21

    A jáki templomot,és a kirándulás többi helyszínét gyerekkoromban láttam még,nagyon szeretném meglátogatni a családommal együtt is.

    VálaszTörlés
  2. Annamarie2010. szeptember 13. 3:11

    A jáki templom valóban gyönyörű építmény, nem oly régen jártam arra én is, mellesleg annak idején a szakdolgozatomban is sokszor megemlítettem. Jó, hogy ilyen összetartó a falutok és ilyen aktív közösségi élet van ott nálatok. Ezek a kirándulások bizony nagyon jó, igazi közösségépítő programok.

    VálaszTörlés
  3. Éva2010. szeptember 16. 0:28

    Idén nyáron voltunk Jákon. Mikor már úgy volt, hogy kijövünk a templomból, akkor jeleztem M-nek, hogy én még sétálok, ülök, beszélek magammal egy kicsit.Gyertyát is gyújtottam a halottainkért. Egyszerűen tényleg fogva tartott a hely.Nem tudtam kilépni belőle.
    Várom a folytatást, mert Kőszegen és Szombathelyen is elég sokszor járunk. Szeretném látni a te szemmeddel is.

    VálaszTörlés
  4. Éva2010. szeptember 16. 0:28

    Nagyon tetszik, hogy a falu közösen kirándul.

    VálaszTörlés
  5. Bodzás Vendégház Ganna2010. szeptember 16. 10:52

    Alma, Annamarie, Éva: Ez a környék mindenképp megér egy ennél hosszabb kirándulást is, s mivel most erre nincs lehetőségem, örültem, hogy vittek...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk