2010. január 8., péntek

Hogyan kedveskedjünk lovunknak?

Mai posztomat az ihlette, hogy sok vendégünk, s azok gyermekei, amikor állataink között bóklásznak, szeretnék őket valamivel magukhoz csalogatni, hogy megszeretgethessék őket. Nagy szerencse, hogy a szülők már annyira felvilágosultak, hogy előbb megkérdeznek minket: mivel is etethetik kedvenceinket?
Kézenfekvő ugyanis, hogy - mint a gyerekek - az állatok is közelünkbe jönnek, ha valami finomságot mutatunk nekik.
Ló esetében ez lehet egy ingerlő sárgarépa, vagy alma, ezeket még a zsebünkből is "kiszagolják". Addig nem tágítanak mellőlünk, amíg az utolsó falatnak is érzik a szagát a zsebünkben. Ezek kifejezetten egészségesek is a ló számára, alkalomszerűen, ahogy hozzájutunk, mi is etetünk ilyesmit velük, különösen a téli széna-szezonban.
Nagyon szeretik még a száraz kenyeret, ami már annyira száraz, hogy jól ropog. Vigyázni kell azonban: penészes nem lehet!
Volt már olyan "balesetünk", hogy vendégeink nylonzacskóban lévő sárgarépával közelítettek lovainkhoz, s azok zacskóstól kikapták kezükből a finomságot, s mohón lenyelték zacskóstól. Ez két napig tartó aggodalom volt, állatorvos hívogatása telefonon, aki megnyugtatott, hogy egy kisméretű zacsi nem fog gondot okozni. Figyeljük a trágyát: két nap alatt ürülnie kell. Ez meg is történt, de addig vendég is meg mi is tele voltunk aggodalommal.
Summa summarum: a legjobb kedveskedési mód egy jó alapos átdögönyözés, különösen a sörényélen, a torokélen, vagy a szügyön, és a faroktövön. Maláta például ezt szereti a legjobban: ha érzi, hogy most van időm vakargatni, egyből a hátsóját mutatja...!:)
Az igazi ló- és állatszeretet tehát olyan, mint a jó barátság: nem az ajándékok, hanem a mindennapi kapcsolat a meghatározó.
És itt van egy-két lovas kép: a futószáras munka is hozzátartozik a lótartáshoz.

1 megjegyzés:

  1. Szia Zsuzsa! Elküldtem a bejegyzések(téli fotósak) linkjét a fiataloknak. Hadd lássanak....!!

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails