Bejegyzések

pézsmaréce címkéjű bejegyzések megjelenítése

Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

DIY-csináld magad, pingálás ezerrel

Kép
DiY...Jópofa, és üdvözlöm is:))) A mondanivalója alapján számomra nincs is benne semmi új, hiszem életem vidéken csupa diy-ről szól. Az meg hogy haladni kell a korral, hiszen posztomat a googli meg a többi kereső majd akkor helyezi előtérbe, ha divatos keresőszavakat használok, és akkor jó sokan fogják látni (?), ne adja isten, ha ebből pénzt is akarnék csinálni, akkor azzal hitegetnek, hogy a diy-re majd özönlik a vevő...nos, azért ezzel kicsit szkeptikus volnék, mindenesetre éljen a 21. század, és vele a virtuális forradalom: sokakkal megoszthatom, hogy engem is elkapott a gépszíj...Adva van egy rakás fából készült holmi, új és öregecske is. Ajándéktárgyaknak valók, és egy kis divatos vintage technikával felturbózva új életre kelthetők... Megakadt a szemem a lakásban is egy-két felújításra szoruló apróbb bútordarabon. Persze azért nem az egész miliőt akarom felforgatni, annyira harcos nem vagyok. Viszont úgy döntöttem, egy-két sarok "átszínezése" megér egy kis fáradságot...

Október vége - lovakkal, kutyákkal, szárnyasokkal

Kép
Oda-vissza kúsznak az égen a szürke-padlizsán-rózsaszín fellegek, sose tudni, hogy csak jó dolgukban, vagy tán esőt is hoznak. Október van, annak is a vége felé járunk. Ha süt a nap, szinte még meleg van, később a változékony szeleknek köszönhetően fázósan veszem fel a bélelt dzsekit. Hurrikánként szedi le a faleveleket a fel-feltámadó szél és szórja szerteszét. Tényleg átélhetjük az évszakok és az élet körforgását is. Talán ezért is vegyül a csodás szépsége mellé szomorúság is ebbe az évszakba. Igazából sosem értettem, hogyan gondolkodhatnak-érezhetnek a trópusokon, vagy az állandóan hideg égövben. Biztosan megvan az ő magyarázatuk is erre az állandóan ismétlődő  felfoghatatlanra. Az eperfa lombja lovaink kedvenc csemegéje. Úgy látszik, sokrétű gyógyhatása a lovaknak is "bejön", bár nem tudom, az ő szénhidrát anyagcseréjükre is hatással van-e? (hihihi) Lucsánó is örömmel kapcsolódik be a lovak terelgetésébe - hiába, ez mudivér! Hála a Bittva-parti ége...