Bejegyzések

kreatív blogger díj címkéjű bejegyzések megjelenítése

Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Blogtársi ölelés

Kép
Szép gesztus egymás munkáját, internetes megnyilvánulásait kedves díjakkal honorálni: én is kaptam egy baráti ölelést Chiarától , amivel szép napot szerzett, és ezúton is köszönöm. Minden kedves olvasómnak javaslom, hogy nézzen át hozzá, hisz remekbe szabott kecsketejes szappanokkal találkozhat, magam is kipróbáltam portékáját, egy előző blogbejegyzésben fel is hívtam rájuk a figyelmet. A gondom már csak annyi, hogy tovább kellene adnom a díjat, vagy inkább ölelést, én viszont szeretném, ha minden blogtársam tudná, akiket szívesen olvasok, hogy bejegyzéseik olvasása, és néha a kommentek helyettesítik ezt az ölelést, tehát ezen a hideg, de napsütéses napon szívemre ölelem blogtársaimat. Nehéz lenne ötöt kiválasztani, az olvasottak közül, ezért a díjat inkább nem továbbítom.

Kreatív blogger-díj

Az az igazság: kaptam már díjat, elismerést, olyat is, amit megérdemeltem. (Néhai sportteljesítményeimet érmek, oklevelek bizonyítják, Limperger Pista bácsi volt az edzőm, aki azóta olimpikonjainkat edzette...) A tanulmányi eredményeimért kapott elismeréseket utólag már kicsit más szemmel nézem. A Kreatív Blogger díjat, amit Jolitól kaptam,  mindenekelőtt megköszönöm - talán jól neveltek - és ha ez annak bizonyítéka, hogy kedveli(tek) az írásaimat, akkor talán meg is érdemeltem. Én mégsem erre szeretnék büszke lenni, hanem arra, hogy  ha olvasóim meglátogatnának, megkóstolnák főztjeimet, pihennének, kirándulnának nálunk egy jót, s ha az egypár nálunk töltött napnak is pozitív a mérlege, akkor elfogadom a dícséretet, a díjat. ( Szerencsére a félig betelt vendégkönyvem is tele van szívet melengető bejegyzéssel). Legfontosabb és legnehezebb feladatomnak tekintem, hogy a  blogom és a valóság között ne legyen kontraszt, mégis megtalálja nálam a vendég azt, amit keres. Persz...