Gyertek, kuckózzatok be...

 






Tényleg csak unalmas reklám felhívás lenne szálláshelyeknek a fenti szlogen? Itt a TÉL, a valódi, az ünnepek csillogása már megkopott , a szállásadóknak pedig húsvétig is jó lenne megtölteni a "kuckóikat". A hó vendégcsalogató tud lenni, a friss, ropogós, napsütésben szikrázó hómezők látványa elbűvölő, és megannyi havas sportot is lehet űzni (síelés, szánkózás, snowboard, sífutás), de a túrázás, hegymászás is izgalmas kihívás tud lenni ilyenkor. (Ködös, szürke, latyakos időben ugye kinek van kedve kimozdulni a jó meleg otthonból. Itt jegyzem meg, hogy pedig akkor is kell, még ha csak rövidebb időre is)

Január a tél közepe, ilyenkor érezzük a csendjét, mélységét, azt hogy a sötétség már túl régóta tart, a hideg, a jeges szelek  olyan hosszan kiszívták belőlünk a nyarat, már el se hisszük, hogy megízleljük valaha a kertből származó paradicsom édességét. 

A sparheltben ropogó fahasábok lángja előtt azon tűnődöm, hogy amennyire az emberek, a társadalmak a kapcsolatokra, közösségekre épülnek, ugyanez zajlik a Természetben is, ahol a túlélés záloga az egymáshoz kapcsolódás, az alkalmazkodás. Lásd a fák-gombák-aljnövényzet együttesét. Ezt a szisztémát szeretném majd tavasszal a környezetünk-kertem elindításánál is figyelembe venni, hogy a túlélésükért már ne én legyek felelős, hanem ők közösen. Növények, zöldségek, gyümölcsök, virágok, gyógyfüvek. Ezt a "tudományt" még tanulnom kell, sok-sok megfigyelést tenni, és jó döntéseket hozni. (Sokszor az a legjobb döntés, ha nem döntünk semmit) Ehhez az adhatja meg a löketet, ha épp a vendégekkel beszélgetünk ilyesmiről, vagy csak kimozdulunk itthonról, barátokkal, szomszédokkal, falubeliekkel  találkozunk, beköszönünk a kocsmába, vagy elmegyünk a kedvenc könyvesboltunkba.

Visszatérve a főcímhez, a múltban a tél nem üres időszak volt, hanem a befelé fordulás ideje. A mezőgazdasági munkák szüneteltek, de ekkor volt a javítások, barkácsolás, ház körüli munkák ideje, a nők szőttek, fontak, varrtak, konyhai teendőket végeztek a gyerekek bevonásával. Ezek a tevékenységek az idegrendszerre is kedvező hatásúak, hisz ritmikusak, kiszámíthatóak voltak, nem igényeltek folyamatos döntéshozatalt, nem tartottak fenn állandó készenléti állapotot. A test még ha dolgozott is, az agy nem volt túlstimulálva, volt ideje átgondolni az elmúlt év történéseit és felkészülni az új teendőkre. Ez kulcsfontosságú a mentális, lelki egészség szempontjából. Elmaradása depresszióhoz, hangulat ingadozásokhoz vezet.

És itt jön a képbe, hogy miért is nem üres szlogen a bekuckózás: a csendes merengés, a közös beszélgetések, az édes semmittevés vagy a meleg tea és egy könyv, a kandalló tüze, a kellemes zene  lecsendesítheti a zakatoló elmét.

Január a gyógyulás, regenerálódás ideje, létkérdés az idegrendszernek. 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Vargányás gombakrém

A jancsikályháról