Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken

Kép
  A gannai kiindulással egy tökéletes, természetközeli és kulturális élményekben gazdag hosszú hétvégét lehet összeállítani. 🌲 Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken Döbröntei Szarvaskő vára: Ganna közvetlen szomszédjában található (akár gyalog is átmehetsz Döbröntére). A falu feletti dombon magasodó várromhoz egy könnyű, családi séta vezet fel, ahonnan csodás panoráma nyílik a Bakonyaljára.   Hubertlaki-tó (a bakonyi „Gyilkos-tó”): Ugod és Bakonybél között fekszik. A tóból kiálló elhalt égerfatorzsák kísértetiesen, mégis gyönyörűen idézik meg az erdélyi Gyilkos-tó hangulatát. Kiváló, csendes túracélpont. Csurgó-kút és Farkasgyepű: Könnyed, nagyrészt sík terepű erdőparti túra, amely érinti a vadregényes Csurgó-kutat (egy gyönyörű erdei forrást és vízesést). Cuha-völgy és Szurdok (Vinye): Ha egy kicsit autóztok észak felé, a Bakony talán legnépszerűbb szurdoka vár. Gázlókon átkelve, a festői Bakonyvasút viaduktjai és alagútjai alatt sétálhattok.   🏛️ ...

Kovászos kenyér

Én már nem tartozom azok közé, aki a heti sütésű kovászos kenyéren nőttek fel - pedig éveim száma nem kevés:))
Anyukámék életében ez még így volt, de az én gyerekkorom már egy óriási változást hozott kenyérügyben: megjelentek a gyárak és az ott tömegével előállított kenyér és péksütemények. Egymás mellett persze még sokáig megvoltak a helyi pékségek is, a nagy háromkilós kenyereikkel, amikre előjegyzést vettek fel a hét bizonyos napjaira,  de csakúgy, mint manapság a kis sarki fűszeresek, szépen-lassan bezártak, nem tudták felvenni a versenyt a tömegtermékkel. 
Emlékszem, mi is mennyire örültünk a gyári fehérkenyérnek, főleg, ha Erzsébet kenyeret hozott anyu a boltból. Ennek csodás, vajas íze volt!
Hát így...Nem tudom, az akkori gyári kenyerek milyen receptúrával készültek, és a mostaniak előállításáról sincs sok fogalmam. Némelyikük kritikán aluli és talán nem járok messze az igazságtól, hogy tömörségre, ízre, állagra már egészen más, mint negyven éve - és ez nem nosztalgia, kérem szépen! 
Viszont van lehetőségünk nekünk is a békebeli ízek elővarázsolására, még ha lappanghat bennünk némi kétely a vetőmagok tisztaságával, éghajlatunk szennyezettségével kapcsolatban, és persze kemence sincs már a háztartásokban, valamint jó pár évtizede megjelent a levegőssé tevő, sütést megkönnyítő élesztő.
A kovászos verziót mindenképpen akkor ajánlom, ha nem azonnali kenyeret kell sütnünk és persze több napja nevelgetjük már a saját kovászunkat. 
Ezért például a vendégeink reggelijében csak akkor tudom alkalmazni, ha jó előre tudom az ilyen irányú igényt. Erre ugyanis legalább két nappal elő kell készülni, kezdve a kovász felélesztésével.
Házi kovász készítéséről sok bloggerina ad útmutatást, én most az alábbi képeken Kisrumpf receptúrája alapján készült cipócskákat mutatok be.








És a Bodzás Vendégház reggelijében például egy ilyen csirkés-sajtos-barackos szendvicsben kerülhet vendégeink asztalára, a szeleteket tökmagolajjal meglocsolva:


Megjegyzések

  1. A pékkenyerek, azok nagy, kerek kenyerei gyermekkorom élményei, sosem lehetett olyan régi, hogy kiszáradjon, ehetetlen legyen. S a bolti is, nem emlékszem ezekre a szelhetetlen kenyerekre. Akkor még nem fogyasztói volt a társadalom, még a kenyérgyárak is minőségre mentek. Bár a pékeknél érthetetlen módon akkor is jobb volt. Az akkori pékeknél.

    VálaszTörlés
  2. Csak vigyorgok, Zsuzsa. Köszönöm!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"