2011. április 9., szombat

Leó

Méltatlanul kevés szó esett ebben a blogban Leóról, öreg kutyánkról. Pedig muszáj megemlítenem csodálatos jellemét, rendkívüli odaadását, amit egész kölyökkorától volt szerencsénk élvezni. A poszt az elmúlás jegyében íródott, bár Leó még él. Viszont napról-napra gyengül, s közben mégis felerősödik, hihetetlen az az élni akarás, ami munkál benne, és csodálatos kutyajellemét formálja. A sok új élet születése mellett mostanság kevesebb figyelem fordult felé, ezt szeretném ezzel a poszttal pótolni, bár tudom, lehetetlen.
Három vizslakutya a vendégünk - tulajdonosaikkal együtt - s köztük egy tüzelő szuka is. Leónk minden erejét és "férfiasságát" összeszedve megpróbál az ifjú titánokkal versenyre kelni, természetesen sikertelenül. Viszont a legszebb szerelmi  dalt ő vonyítja a fiatal szuka fülébe. Sajnos,  a tettek mezején elvérzett, de ő rendületlen, s szíve hölgyét zengő baritonnal próbálja meghódítani.
Ma 30 km-es túrára kísérte vendégeinket, ami az ő korában és csontozatával igazi csodatett. Leó kölyökkorában átesett a parvovírus fertőzésén, az orvosok nem jósoltak neki hosszú életet. Két heti küzdelem - én táppénzre mentem, hogy ápolhassam, Fefe az éjszakáit áldozta rá - végül meghozta gyümölcsét: a kölyök életben maradt, ám hátsó ízületei megsínylették a fertőzést, diszpláziás lett. Soha nem tudott két lábra állva a nyakunkba ugrani, ami termetes súlyát tekintve nem volt nagy hátrány. Viszont hosszú csavargások nemigen jöhettek számításba, ő sosem kísérte el Fefét a lovaglásaira, hisz nem bírta volna az utat végigküzdeni.
Mostani vendégeinkkel és kutyáikkal - a szukának köszönhetően - viszont megtette ezt az irdatlan távolságot, és úgy érkezett haza, hogy szinte összerogyott. Órákig egy helyben feküdt, a vizslák röpködtek körülötte, nekik meg sem kottyant ez a kirándulás. Leónak még a fejét is nehéz volt felemelnie. Nem is tette meg, mély, remegős sóhajtásokkal pihegett. Sokáig simogattam, az izmait masszíroztam, amit hálás nyalogatással fogadott. Tekintete már elülő. Nem tudom, meddig él még, (16 éves), de a mai nap nagy megterhelés volt neki. Aggódva figyelem mozdulatait, megtört pillantását.
Remélem, jó gazdái vagyunk neki, és még sokáig körünkben tartózkodik...

14 megjegyzés:

  1. Nagyon szép bejegyzés. Megható :)

    VálaszTörlés
  2. Aki ilyen szép bejegyzéseket tud az állatokról írni, az csak jó gazda lehet!:)

    VálaszTörlés
  3. Kétséged NE! legyen afelől, hogy jó gazdája vagy-e? IGEN AZ!
    Én megkönnyeztem az írást, pedig nincs is kutyám...
    Remélem még Veletek lesz sokáig.

    VálaszTörlés
  4. 16 év..az mennyi lehet emberéletben számolva?

    VálaszTörlés
  5. Hűséges kutya, ragaszkodik gazdáihoz! Remélem még sokáig lehettek együtt!

    VálaszTörlés
  6. Ó, Leó! Néha előveszem a fotókat: Leó és a macsek, egymásba gabalyodva. Szeretettel gondolok rá mindig. Remélem azért még sokáig köztetek-köztünk lesz. Azért egy simogatással gratulálj neki a nevemben e nagyszerű úthoz! Látod, látod ilyenek az igazi lovagok!!!!

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm, hogy nálam jártatok, Leónak is "átadom" a kedves szavakat. Hihetetlen erő van benne, már kipihente a hétvége fáradalmait, és köszöni jól van. Már amennyire egy ilyen vénséges vén állat lehet.
    Árokszállási Edit: Leó kora kb. 120 emberi évnek felel meg. Mi csak szeretnénk megérni ezt a kort, pláne ilyen kondiban:)))

    VálaszTörlés
  8. nekem összeszorult a szívem, mert életem egyetlen kutyája ősz óta az örök vadászmezőkön... 15 évet élt velünk, hát mit is mondjak, megyek a sarokba sírni
    zazalea.blogspot.com

    VálaszTörlés
  9. Ezt a bejegyzést nem egy zsúfolt irodában kellett volna olvasnom :-((

    VálaszTörlés
  10. Nekem 17 évesen, tavaly aludt el az Afgán agaram, de az utolsó pillanatig ilyen "aktív" életet élt mint Leó.
    Egy éjszaka szépen csendben elaludt...
    Nektek még van időtök, addig se szomorkodjunk, hanem örüljünk az életnek, úgy ahogy azt Leó is teszi!
    :D

    VálaszTörlés
  11. Jajj Zsuzsu!

    Hát sikerült könnyeket csalnod a szemembe.Zárójelben jegyzem meg: még dolgozom! Kedvenc drága kutyám, Lecsó! Hisz tudod! Mennyi kalandon is vagyunk mi már túl! Sose felejtem el, mikor jó pár évvel ezelőtt hősiesen védelmezett a locsolók hada elől, együtt bújdosva, ázva-fázva fent a műhelyben húztuk meg magunkat. Leó annyira védelmező volt. Hű kutyus révén, még az életét is feláldozta volna, hogy nekem ne essen semmi bajom. Remélem még sokáig marad velünk.
    Adjál neki sok-sok kecsketejecskét!! :):)

    puszillak

    VálaszTörlés
  12. Ez csodálatos!
    A drága kutyus, és a bejegyzés is!
    Megható volt olvasni, most egy kicsit homályosan látok, de örülök annak, hogy ilyen gazdihoz került, mint te.
    Még sok sok együtt töltött boldog évet kívánok, szívből! :}

    VálaszTörlés
  13. Igazi hűséges kutyatekintetű a ti Leótok! 16 év hosszú idő. Biztos vagyok benne, hogy nagyon hálás nektek a sok gondoskodásért, remélem még sokáig veletek marad!

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails