A húsevésről
A húsevés története: túlélésből nemzeti identitás Valóban a hús tett minket emberré – vagy csak ezt szeretjük hinni? Szeretjük azt mondani, hogy a hús tett minket emberré. Hogy az őskori vadászat növelte meg az agyunkat, és a sült velőscsont nélkül ma nem lenne civilizációnk. Ez részben igaz. A rendszeres húsevés energiadús táplálékot biztosított a korai ember számára, különösen a jégkorszak idején. A közös vadászat együttműködésre kényszerített, stratégiát és kommunikációt igényelt. A hús túlélés volt. De fontos kérdés: túlélésből lett-e hagyomány – vagy hatalom? Hús = hatalom Az ókorban – például Ókori Róma idején – a hús a gazdagok kiváltsága volt. A köznép gabonán élt, a patríciusok lakomáztak. A középkorban a vadászat nem pusztán élelemszerzés volt, hanem nemesi jog. Aki vadat ehetett, az uralkodott. A hús így vált státusszimbólummá. És ez a reflex ma is bennünk él. És mi, magyarok? Ha van nemzet Európában, amely identitásszinten kötődik a húshoz, az mi vagyun...