Sokan csatlakoztak a tótvázsonyi Vajkyné Nagy Andrea internetes petíciójához, aki a lovak érdekében indított felhívást, és velünk együtt azon aggódik, hogy mi lesz azokkal a lovakkal, akik öt évnél idősebbek, nullás lovak, azaz nincs származásukat igazoló hivatalos irat?
A Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelete minden eddiginél szigorúbban szabályozná a lovardák működését. Előírásuk szerint a lovas szolgáltatást, lovagoltatást, fogathajtást, oktatást, lovasbemutatót képesítéssel lehet szervezni, oktatói, edzői papírral. A telephelyen legyen legalább 150 nm karám, és legalább 800 nm körbekerített, egyenletes talajú lovaspálya, szabad lótartásnál lovanként 1000 nm terület. Nullás, azaz igazolatlan származású lovakat nem lehet alkalmazni a szolgáltatásban.
Az eddigi tervezet szerint a lovaknak 1,5-2 órás vizsgán kell ehhez majd részt venniük ötévenként, vizsgálóbizottság, például a lovas turizmus országos szakmai szervezetének képviselője előtt. Itt vizsgálják majd az állat képzettségét, természetét, együttműködését, emberrel, és más lovakkal. Viselkedését, kondícióját, ápoltságát, lábai és háta állapotát, miközben a lovas nyergeli, lovagolja. Az ismeretlen lovak nem vizsgázhatnak. Hogy mennyi ló élhet ma Magyarországon, és ebből mennyi az ismeretlen származású, nem lehet tudni. Hazánkban kb. 300 regisztrált lovas szolgáltatóhely van. A hivatalos közlés szerint a nullás állatokat azért kell kivonni a szolgáltatásból, mert előéletük ismerete nélkül nincs információ a viselkedésükről, egészségükről, betegségeikről. Igaz, az ismert származásúaknál sincs olyan papír, amely minderre választ ad...Ám a származási papír úgy látszik, mindezen kérdésekre mindenható...
Andrea petíciója arra hívja fel a figyelmet, hogy számos származás nélküli ló évtizedek óta látja el feladatát a lovardákban, gyermekek tanulnak rajtuk, versenyeken rangos eredményeket érnek el, terápiákban vesznek részt. Rendes, jól ápolt, jó szándékú lovak, sok esetben különbek, mint a származási lappal rendelkezők. Ha ezek a lovak a továbbiakban a rendelet szerint nem dolgozhatnak, akkor tartóik rákényszerülhetnek arra, hogy megszabaduljanak tőlük. Viszont hazánkban nincs annyi hobbilovas, ahol ezeket az állatokat befogadnák, így eljöhet a lókupecek ideje, akik olasz vágóhidakra viszik majd őket...
Vajon hol és hogyan találkozik az életszerűség a törvénnyel? Biztosíték lehet-e egy származási lap a lovardában történő szolgáltatás balesetmentességére? Sok-sok megválaszolandó kérdés merül még fel a törvényhozók és a szolgáltatók részéről is.
A Bodzás Vendégház nem tartozik a lovas szolgáltatók közé. A gyerekek továbbra is ingyen ülhetnek fel a "nagypapíros" Malátára, és a "nullás" Fügére Feri bácsi irányítása mellett, ha az ideje megengedi. Fügének csupán az anyja nullás (Figura, sok évig volt hátaslovunk), viszont apja Justboy, aki hiába nagypapíros fedezőmén, ha nullás kancát fedeztetnek vele, akkor bizony a csikó is nullás marad...Annak idején a fedeztetésnél mindössze a kanca tulajdonságainak jobbá tétele volt szempont egy ragyogó minősítésű ménnel való fedeztetéssel. Füge úgy alkatában, mint vérmérsékletében meg is felelt az általunk támasztott elvárásoknak. Alkata, pataszerkezete, jelleme szerintünk alkalmassá teszi a gyerekekkel való ismerkedésre, akinek viszont ehhez hivatalos papír is kell, az a továbbiakban csak az istállóban és a legelőn való nézegetésben keresse a kontaktot velük.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése