Ünnep után, és mert története településünkhöz és Pápához is kötődik - Gannán lett eltemetve.
Esterházy Pál (1805-1877) annak az Esterházy Miklósnak volt a középső fia, aki a gannai mauzóleumot építtette.
A szabadságharc alatt őrnagy volt, 1848 júniusától a Komárom megyei nemzetőrség parancsnoka. Sokat küzdött azért, hogy a nemzetőröknek megfelelő fegyverzetük legyen, és jó katonai kiképzésben részesüljenek. 1848 októberében részt vett a schwechati ütközetben. A csata után kérte áttételét a honvédségbe, ahol a 18. honvédzászlóalj parancsnoka lett, majd zászlóaljával visszatért Komáromba. 1849. február 8-án a várőrség egy kitörést kísérelt meg Érsekújvár irányában. A fő hadoszlop parancsnoka Esterházy Pál volt. Ekkor már alezredesi címet viselt. A Pápai Lapokban megjelent nekrológja szerint Guyon Richárd tábornok maga tűzte mellére a Magyar Katonai Érdemrend III. fokozatát azzal a kijelentéssel, hogy ilyen hőst kitüntetni nagy kitüntetés.
Harcolt a június 20-21-i komáromi várőrség által vívott nyárasdi csatában. A várbeli összes törzstisztek közül egyedül Kosztolányi Mór, Thaly Zsigmond és gróf Esterházy Pál nem szavazták meg a vár feladását. Ugyanakkor tagja lett annak a küldöttségnek, amely a megadási feltételeket vitte Herkálypusztára az ellenséghez. Haynau kénytelen volt beleegyezni abba, hogy a várőrség szabadon elhagyhassa a várat.
Mialatt a tárgyalások folytak, parancsot adott tatai gazdatisztjének, hogy a megtorlás elől menekülő bármilyen rendű, rangú embernek adjon segtséget, szállást, útravalót. Jókai ezt a témát fel is dolgozta A mi lengyelünk c. regényében.
Esterházy Pál a komáromi egyezmény után külföldre távozott, először Párizsban, majd Londonban élt. ahol rövid ideig az emigráció élén álló comité elnöke volt.
1853-ban tért haza., ahol örökösödés által övé lett Devecser, majd később a pápai uradalom is. Gazdaságát irányítva mentette az üldözött hazafiakat, segítette volt honvédbajtársait.
Megnősült, 1855 november 21-én Salzburgban feleségül vette zólyomi gróf Esterházy Ilonát, akitől 6 gyermeke született.
1861-ben az országgyűlési választások idején a katolikusok nagy megrökönyödésére fellépett a pápai katolikus jelölt, Szabó Imre felsőiszkázi plébános ellen, mondván: " Pápán az intelligencia protestáns, tehát protestáns követnek kell lennie." Azonban mégis a katolikus párt győzött, ám a protestáns Nagy Ignác megválasztását az ugodi kerületben sikerült elérnie.
A kiegyezés után Esterházy Pált választották meg a pápai kerület országgyűlési képviselőjévé, és a megyei szabadelvű párt elnökévé. A parlamentben idős kora ellenére a legaktívabb tagok közé tartozott, nagy hatást váltott ki a honvéd menház ügyében tartott felszólalása.
Ő volt a pápai lövészegylet megalapítója, a pápai úri kaszinó védnöke.
Jótékonykodásáról is híres volt: borsosgyőri gyárából százezer téglát ajánlott fel a pápai zsinagóga felépítéséhez. Felesége Bocsor Istvánnéval együtt a Pápai Jótékony Nőegylet elnöke volt. Az egylet feladata: "A Pápán található elhagyatott gyermekek ellátásról és neveléséről gondoskodni, segélyezni a másunnan nem segélyezett szűkölködőket, betegeket és más nyomorban levőket..." A nőegylet pártfogója Esterházy Pál volt.
1877. július 20-án a tiroli Levicóban hunyt el.
Koporsóját a pápai vasútállomásról tízezer ember kísérte a plébániatemplomba. Gannán temették el. Ravatalát koszorúval tisztelte meg és temetésén is megjelent gróf Batthyány Lajosné. Példamutató életére ráillenek fiának Esterházy Móricnak szavai: "Igaz hazafinak, ha édes hazának szolgálatára felhívatik, e kötelesség alól bármily ürügy alatt kibúvni soha nem szabad!" Esterházy Pál beteljesítette dinasztiaalapító ősének, Esterházy Miklós nádornak (1583-1645) felhívását is: "Nem magunknak születünk."
A szemelvényeket Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum című kiadványából gyűjtöttem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése