2016. július 22., péntek

Mivé lettél, tyúkocskám?

A kérdés lehetne akár költői is, aktualitása pedig duplikált. Egy tyúk, aki felvette azt a rossz szokást, hogy kifosztja-feltöri a társai tojásait. (1) Ugyanez a tyúk a konyhaasztalon- mert a gazdaasszony azért ezt nem nézhette jó szemmel, s a dorgálás, az ejnye-bejnye tyúkéknál nem működik - Jamie Oliver receptje alapján , némileg szabadon .(2)

Azért pár sor erejéig megemlékezem erről a komisz tyúkocskáról, az illendőség kedvéért.
Történt az idei tavaszon-kora nyáron, hogy az összes ültetésre szánt tojásom - kettő kivételével - eredménytelenül süldögélt a kotlásra vágyó tyúkok, szuszi kacsa és pulykapipe alatt. Hogy ennek mi volt az oka, a mai napig nem tudom.
Így az idei késő őszre várt, ámde friss idei tyúkocskák által termelt tojás vágya köddé vált. Maradt a végső megoldás: letojt tyúk vásárlása megbízható forrásból. (Az előző évben sikerült remek kapirgálókhoz jutni, így ugyanitt próbálkoztunk)
Azonban az idei vásárlásnál kissé "befürödtünk", az egyik tyúkom hazahozatala harmadnapján elhalálozott, és került akkor egy tojástörő egyed is, a fent említett jómadárka. E felettébb kellemetlen tulajdonsága miatt döntöttem a sorsa felől... 


És hogy mi is lett a szárnyasomból, és hogy jön ide Jamie Oliver?

Jamie Oliver kedvenc séfem, imádom a lezser, kisfiús, enyhén pösze stílusát a személyiségében, és a könnyedséget a főzésében. Egyszerű, nem agyonkomplikált főztjei bármely háziasszonyt inspirálhatják - mint engem is.

Tyúk fokhagymás tejben sütve- ennyi röviden. 

Kicsit bővebben pedig:

A tyúkhúst lefejtettem a csontokról, felaprítottam. Citromborsos sóval meghintettem és vajon elősütöttem.

Fűszerei a következők: bazsalikom, fokhagyma, citromhéj, narancsvirág (J.O. receptjében ez nincs) tört fahéj. 

Az elősütött húst felöntöttem a tejjel, beletettem a fűszereket. Lefóliáztam és a 170 fokra előmelegített sütőben másfél óráig sütöttem.

A fűszerezéshez csak annyit írnék útmutatóul, hogy ízlés szerint, de a fokhagyma legyen hangsúlyos. Ez a  többi fűszerrel a tejben átpárolódva "mennyei" ízeket képez - hogy Jamie kedvenc kifejezésével éljek.

Köretnek kuszkuszt, savanyúságnak házi kovászolt cukkinit adtam hozzá.

2016. július 21., csütörtök

Tulipános lóca

Facebook oldalunkon már nagy sikert aratott ez a gyönyörű tulipános lócánk, ezért most bemutatom Nektek - itteni olvasóimnak is.

Gyönyörű, kétszáz éves, és korához illően kellőképpen szuvas, mesterkéletlenül antik gerenda került udvarunkba egy építkezésből - a hála - gondolom, majd valami kerítés formájában fog kifejeződni:))

Mit is kezdjen vele az ötletgazdag mester? Túl sokáig nem gondolkodott rajta, így az ötletből hat lett, és íme egy kékített tulipános lóca lett a végeredmény.

Egyelőre a konyhámban várja sorsát, aminek nagyon örvendek, hisz nem csak üldögelni, de rakodni is lehet a belsejébe, nem szem elé való dolgokat.

Akárki is lesz a nyertes, biztos nagy hasznát fogja venni, illetve használaton kívül is gyönyörű darabja lehet konyhának, fedett terasznak.








Mit gondoltok, faluhelen, kabát alatt elmegy?

2016. július 19., kedd

"Akkor ez most egy állatkert itt?"...

- kérdezte egy Szofi nevű kislány, aki nálunk nyaralt az elmúlt hetekben.

- Úgy is mondhatjuk - válaszoltam, hisz udvarunkban az úgynevezett haszonállatok csak aprójószág képében vannak jelen, azok közül is csak elvétve kerül egy-egy nyúl, tyúk, kacsa a fazékba-tepsibe.
A többiek: lovak, kecske, kutyák, macskák élik ház körüli - remélhetőleg vidám vidéki életüket.

Így aki hagyományos parasztgazdaságot és gazdálkodást keres, az itt olyat nem talál. Inkább hasonlít az udvarunk Gerald Durell állatfarmjára a Családom és egyéb állatfajták című könyvéből. Na, jó, pókokat, kígyókat és más csúszómászókat kedvtelésből nem tartunk, ám időnként megfordulnak nálunk akaratunk ellenére is.

Hiányzik még egy orangután (Feri bácsi szerint):


és egy alpakka a ház körül:))


2016. július 8., péntek

Öko-turizmus, öko-terápia

Rendhagyó bejegyzés, melyet  lányom Nashville-i munkája inspirált, ahogy tőle tudom, az Óceánon túl nagy figyelmet fordítanak az ökoszemléletre, ez része a turizmusnak, mely átvitt értelemben terápiás szerepet is kap az urbanizációs és "digitális" életmód miatti stressz és elidegenedés érzés gyógyításában.

A kérdés az, vajon a természet rendelkezik-e azzal a kulccsal, ami a belső békéhez és a fejlődésünkhöz vezet?
Ha példának veszünk egy nagyvárosi embert, aki az üzleti szférában dolgozik, fut és teljesít egész nap a betondzsungelben, így a mentális állapota nem lehet tökéletes. Ideges és nyugtalan. Érzi, hogy hiányzik valami az életéből. Talán a napi séta az erdőben, esetleg egy kutyával? Jelenleg örülhet, ha egy rövid séta, vagy egy gyors metro átszállással parkban teheti ezt meg. Az erdő nosztalgia marad.
A munkahely állandó kihívást, figyelmet igényel, motiváltnak kell maradni a teljesítményhez. Mégis gyakoriak a hibák, ezáltal a rossz kedv.
Szenvedünk, negatívan viselkedünk hétköznapi helyzetekben, ezek egyenes következménye a párkapcsolati válság, a válás.
Nem vagyunk egyedül azzal a megfigyeléssel, hogy a nagyvárosban nem lehetünk természetes élőhelyünkön.

Terápiás kutatások igazolják, hogy a mentális egészség helyreállítása kötődik a természethez. Úgy tűnik, hogy ilyenkor csökken a stressz-hormonszint, nő a véráram, a légzés üteme, az agyi aktivitás. A természet tehát testi-lelki jól-létünkre erős hatással van.
Tanulmányok azt mutatják, hogy kis ráfordítással, zöldterületek kialakításával a munkahelyeken (a magyar munkavállalók kb. 40%-a irodában dolgozik) csökkenthetők a szorongásos, pszichoszomatikus problémák.
A kreatív, produktív munkavégzéshez a virágok, növények elismerten hozzátartoznak. 



Ugyanígy az állatokkal való foglalkozás is csökkentheti az izgatottságot, az agressziót, különösen gyermekeknél, ezt lányom is megerősítette a gyermekek erdei táboroztatása alkalmával. Ugyanez felnőtteknél az Alzheimer-kórral diagnosztizáltak esetében jelenthet pozitív terápiás hatást.

A sok zöldterület közt nevelkedő gyermekeknek jobb a koncentrációja, a társas viselkedése. Így a rendszeres kapcsolat a természeti világgal - akár a kertészkedés, akár az állatokkal való törődés, barátkozás, vagy a természetben tett séták, kirándulások, de a belső térben kialakított természetes formák és anyagok mind hozzájárulnak az egészségünkhöz, egy általános boldogság-érzéshez.

Ha ősi vadászó-gyűjtögető életmódjától már igen távol is esik az emberiség, mégis fel kell ismerni az emberi jól-lét és az ökológiai jólét szoros összefonódását.

Mi is tehát az öko-terápia? Olyan fajta egészségügyi mentális munka, ami kapcsolatot teremt a Föld (föld, természet) és a pszichológiai tevékenységünk között.

A fenti kissé tudományos bejegyzés igazát viszont nap mint nap megtapasztalom vendéglátásunkban, a hozzánk érkező vendégek reakcióin, viselkedésén.
Minimum három nap a Bodzásban - és elsimulnak a ráncok:))

(A cikk Zsófi amerikai táborának blogjából lett mazsolázva, kissé szabad fordításban)
   

2016. július 4., hétfő

Mintázós keksz-variáció

Kipróbáltam egy új receptet a kekszmintázóval készíthető sütik közül. Az ötletet Kisrumpf adta, akivel régi távkapcsolat köt össze bloggerségünk kapcsán. (Nos, ő már járt nálam, én viszont még nem látogattam meg Írországban.:((
A receptet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki rendelkezik ilyen szépen faragott mintázóval (műhelyünkből),
de bármilyen más típusú sütinyomó esetében is szépen működhet. (A lenti minták sem a saját motívumaink)

A hozzávalók:

200 g puha vaj
200 g kristálycukor
1 tojás
2 evőkanál citromlé
500 g sima liszt
1 kk. vanília esszencia (a jobbik fajtából, Móni szerint)- ezen a téren én megalkudtam..
vanília por - tejpor vanília őrleménnyel 

Ja, és Móni, én mégis csak kihagytam a sütőport a receptből, ez, és a vanília esszenciával való megalkuvás miatt különbözik  a recept a tiédtől.

Folyt.köv.: Először  kikeverjük az összetevőket a liszt nélkül, és csak ezután adagoljuk a masszához apránként a lisztet. Én most kétfelé vettem, és az egyik felébe kakaót is kevertem, Szerencsit. Azért a jóféle holland kakaótól biztos szebbek lennének, de mit tegyek, ha szeretem a Szerencsit is - és most holland pont nem volt.
Fóliába tekerve legalább két óra hűtőben csücsülés.
3 mm-re nyújtjuk sima sodrófával, majd pici lisztezéssel a mintázóval szépen belesimítjuk a mintákat. Derelyevágóval kivágjuk a sütiket, és.....sütés előtt ÚJBÓL LEHŰTJÜK őket!
180 fokon 8-10 perc sütés elegendő. Én teszek szilikonos papírt a tepsibe, és ezen hagyom kihűlni őket.
Teljes kihűlés után egy-egy vaníliás és kakaós kekszet összeragasztottam házi vaníliapudinggal és tavalyi őszibaracklekvárral fele-fele arányban. Így kétféle ízt: egy édesebbet és egy savanykásabbat is sikerült készítenem.
Próbáljátok ki!










LinkWithin

Related Posts with Thumbnails