2016. november 22., kedd

Márton-napi libaságok....

és az elmúlt bő 10 nap történései, zömmel képekben. Mert miről is szólhatna egy vidéki vendégház november közepi története, mint a Márton napról? ..így utólag. Cicákról, lovakról, Bogi friss kutyi-utánpótlásáról, gombászásról...és még mi minden fog kimaradni.

Az idei november sem múlt el Márton-napi vendégeink libatoros kiszolgálása nélkül. A főfogáshoz az "alapanyagot" Fefe most is előteremtette, 30 km-es körzetből. Nem aprózta el: mindjárt öt szárnyast delegált a baromfiudvarba - hárman nem nagyon örültek ennek...
Gyönyörű szürke ludak érkeztek, és pompás csapatot képeztek olyannyira, hogy Putyin pulykánk, az udvar védelmezője is megszeppent a túlerőtől.
Ismerkedés az új területtel
A liba állomány csökkentéséről most nem írnék részletesebben, bár volna mit, hisz a ludak lekaszabolásához segítségre volt szükségünk...na jó, akkor elmesélem, hogy fülön fogtuk a faluban épp akkor egyedüliként az utcán életjelet mutató asszonyságot, aki magához vette legélesebb kését....a továbbiakat a képzeletre bízom.
A szárnyasok közül egy kellőképpen befűszerezve egy éjszakát várt a megdicsőülésre, a többiek hidegen várják a sorsukat. Két madár pedig hosszú életre ítéltetett - legalábbis általunk, az erdő aljai garázdákat, a  rókákat még nem kérdeztük meg erről. Nagyon bízunk Putyinban, aki az idén megóvott minden baromfit a levegőből és az erdőaljáról esetleg támadó ragadozóktól is.
A Márton-lúd - mivel igazi wellness liba volt, 6 és fél órát puhult lassú tűzön. Nem egyszerű megállapítani egy egészben sült libáról, hogy mikor kész, hiszen nem lehet közben kóstolgatni. És agyonböködni sem akartuk. A tenyerem volt a segítségemre: amíg kemény-kongó hang hallatszott a melle lapogatásánál, addig visszadugtam a melegre.
Az elégedett visszajelzésekből tudjuk, hogy remek, omlós libát sikerült sütnünk, amit almás lilakáposztával és hagymás tört krumplival tálaltunk. A desszert az előző posztban emlegetett darapuding volt zölddió lekvárral.


Őszi gombakavalkád: a rizike nagy kedvenc így ősz végén, rántva és majonézes salátaként végezte:

És végül sztárfotók (na jó, a fotók ugyan gyengék, de a téma tényleg sztár!)  a többi szépről:
Bubu a kerítésen napfürdőzik


Novemberi napsütés és friss széna - kell ennél több?

Cicakavalkád - a színek tobzódása
Az új generáció
Keverék kutyiknál mindig izgalmas kérdés, hogy mi lesz belőle? Az anya: Bogi pulikeverék, az apa nagy valószínűséggel a faluban élő jó pár labrador egyike. Róluk hamarosan új képek és új bejegyzés is lesz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails