2015. március 30., hétfő

Bagett alakorból

Még az év végi ünnepekkor került a kosaramba az alakor  az Egészségpontban, ahol Marcsi beszélt rá:  próbáljam ki, süssek vele kenyeret, mert nagyon finom. Aztán elteltek az ünnepek, most meg már a tavaszi hajtás megy a vendégházak körül és a kertben, úgyhogy nemigen volt próbálkozásra idő. A kísérletekbe, próbákba szeretek teljesen belefeledkezni, nem szeretem, ha ilyenkor bármi is sürget, akadályoz.
Így aztán eddig húzódott a megfelelő alkalom, és most bemutathatom ezt a csodálatos és tényleg nagyon finom lisztből készült bagettet. Az íze nekem teljesen új volt, csakúgy, mint a liszt sárgás színe, ami azonnal elnyerte a tetszésemet.
Semmi mást nem használtam a dagasztáshoz, mint lisztet, sót és vizet, valamint egy kevés szárított élesztőt.
A kelesztés a langyos sparhelt mellett, több óráig tartott.
Sütés bagettformában 200 fokon 30 percig.

És legyen itt pár okosság az alakorrról. Egyszemű búzát rejt a név, és az egyik legkorábbi ember által termesztett faj, ősbúzának is hívják. Rendkívül szívós, igénytelen fajta, károsítója nemigen van, és még 900 m-en is megterem. A 19.században a nagyüzemi birtokok létrejöttekor szorult ki a termesztésből, ám a mai biogazdálkodás elterjedésével újra egyre több helyen vetik.
Lisztje kiváló minőségű, könnyen emészthető, a reformkonyha alapanyaga lehet.
Kutatják azt a tulajdonságát, hogy megfelelő vetéssűrűség mellett kiszoríthatja a parlagfüvet.
És még azt is megtudtam róla, hogy söralapanyag is lehet. Hmmm....

Az biztos, hogy különleges ízű pékáru készült belőle:



1 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails