2011. szeptember 29., csütörtök

Baromfiudvarunk

Ígértem, hogy bemutatom nyári tollas kollekciónkat, melyekkel színesíteni, netán lecserélni fogom szárnyas állományomat. A bábolnai vörös- és fekete színű harco állományom már kezd kiöregedni, elmúltak két évesek. Jelenleg a tollváltás ideje zajlik, ilyenkor alábbhagy a "tojókedv" is, s faluhelyen ez az az időszak, amikor gazdasszonyék bespájzolnak baromfihúsból. A fekete tollú harcóknál megvárom, amíg kinő az alsóbb tollréteg is, mert ha ezt megelőzően vágom le őket, az nagyban megnehezíti a kopasztást. No jó, félre a horrort:)))
A fiatal szárnyasok a dísztyúkok közé tartoznak, itáliai és japán tyúkoknak nevezik őket. Azért esett rájuk a választásom, mert igaz, hogy kis termetűek, de nagyon jó tojótyúk hírében állnak, és szeretnek kotlani, ami nem mellékes szempont annak, aki szaporítani szeretné őket. Az egyik kotlósom már sikeresen kiköltött nálam pár tojást, a csibék szépen növögetnek. Az itáliai kotlósom naposcsibékkel érkezett, s azon kívül, hogy egypár csibét likvidált a garmadából - valószínűleg nem a sajátjai voltak - gyönyörűen nevelgeti a fészekaljat.
És galamb is került a házhoz, igaz, őket nem kértük: egy barátunk lepett meg velük. A létszámuk erőteljesen megcsappant Macsó kandúrom közreműködése miatt, egy arab dobos azonban rendületlenül állja a sarat, "beolvadt" a tyúkok közé, és így megtévesztően hasonlít a japán csirkékre:)))Őket szerencsére nem zargatja Macsó. Viszont a kiscsibéket addig zárt istállóban tartom, amíg a megfelelő nagyságot elérik, nem szeretném, ha cicaeledel lenne belőlük.
Képeken is bemutatom az állományt:
Ez egy gyönyörű, hófehér japán tyúkocska, pár hete már ad tojást is...
Itt az előző tyúkocska párja, egy tarka japán kakas látható egy nagytestű itáliai tyúkkal próbál ismerkedni. Nem veszélytelen vállalkozás...
Ugyanez a tarka kakas szólóban. Ő már a hangját is hallatja, amolyan repedt-fazék módra:((



Egy fehér japán tyúkocska társaságában látható a galambunk, ami fajtájára nézve arab dobos...Szóval arab, japán, itáliai...van itt minden nemzetiség. A főkakasom azonban igazi hungarikum: kendermagos! Itt egy fekete-szürke nagytestű itáliai tyúk mellett látható.

2011. szeptember 27., kedd

Tisztaság-meszelés a Bodzás Vendégházban

Ez a hétvége igazi "vénasszonyok nyara"-időt ígér, s mivel a Bodzás Vendégházban őszi felújítás, meszelés zajlott, hívjuk és várjuk azon vendégeinket, akik ezt a hétvégét akár aktívan, akár csak pihenéssel kívánják eltölteni egy  csendes zsákfaluban finom tisztaságillatban, keressenek bennünket: kecske-, gida-, és nyúlételeinkkel gazdagíthatjuk itt-tartózkodásukat.
A reggelik friss-harmatos pékárut rejtenek.
Hívjuk és várjuk Önöket: Bodzás Vendégház




2011. szeptember 18., vasárnap

Rendhagyó stílusteremtés, avagy miért szeretjük a kapolcsi dizájnt?




Kép innen:http://olaszorszag.network.hu/kepek/toscana/toscana__viragos_haz



Nem először járok vidékre kiköltöző ismerősöknél, barátoknál, akik a megvásárolt falusi vagy szerencsés esetben parasztház megvásárlásakor egy olyan  életstílust, (feelinget) próbáltak házukból és környezetükből megvalósítani, mint amit a Balaton-felvidéken, sok esetben Kapolcson láttak. Mindig felvetült bennem a kérdés: mi az, ami ott megfogta a látogatót, és amit a saját mindennapjaiba, az akár más vidéken is megvásárolt telkébe, házába át akar plántálni? Ezért játékra, együtt gondolkodásra invitálom olvasóimat: írjátok meg, Ti miért szeretitek a Balaton-felvidék dizájnját, miért éreztek nosztalgiát, vagy otthonotokba való átörökítési kényszert azt ott látott, tapasztalt stílus, életérzés láttán? Mi lehet az oka a magyar lélekben (vagy tán a máséban is...) rejtőző toscan és provánszi szerelemnek, nosztalgiának? Miért olyan népszerűek az ezekkel a stílusjegyekkel meghirdetett oldalak, lakberendezés, élet berendezkedés? Holott ezek mögött is kemény munka, állattartás, és az ezzel járó, mondhatnám vulgárisan: kosz-mocsok jár, elménkben mégis valamilyen módon ez egy édeni-paradicsomi közeg, ahol mindannyian szeretnénk élni.
És ha már játék, hát legyen nyeremény is: a beérkezett kommentelők válaszaiból szeretnék majd egy összefoglalót írni, hátha mindenki számára kiderül: mit és miért szeretünk ebben a forma- és életstílus módiban? A kommentelők között szeretnék majd értékes nyereményeket kisorsolni, ezért várom azon olvasóim felajánlásait is, akik érdemesnek találják kézművesportékáikat erre a célra felajánlani.
Magam a Gannai herba szappanok kecsketejjel készülő változatából ajánlok fel a nyertesnek egy neki tetsző illatút!
Észrevételeiteket, gondolataitokat szeptember 30-ig várom e-mail címemre: bodzazsuzsa@gmail.com

2011. szeptember 12., hétfő

Nyárutó - cicákkal, kutyákkal

Igazán nem panaszkodhatunk a nyárutó időjárására, három napja kánikula van újból, igaz, a hajnalok már párásak, hűvösek. A rozsdás árnyalatok is sokasodnak már a Bittva-part égereseiben, elsárgult akácleveleket hord a forró szél.
A tyúkok is váltják tollruhájukat, ami szintén a hidegebb időre való készülődés jele. Ezzel egyidőben a tojástermelésük is csökken. Növögetnek a kiscsibék, úgyhogy tavaszra már meglesz a tojástermelő utánpótlás:)) Róluk majd egy következő bejegyzés fog szólni, hisz színesíteni a baromfiudvart két kistermetű tyúkfajtával népesítettem be házunk táját.
Bubu cicám kicsinyeknek adott életet az éjjel, őket még nem zavartam fotózással, eljön majd ennek is az ideje. Tudtuk, hogy ellés várható, hisz egész nap a közelünkben nyávogott, dörgölődzött hozzánk, kereste az ellés helyét, amit leginkább a lakásban tudott elképzelni, ám mi ennek eléggé ellenálltunk, és visszavertünk minden kísérletet a hálószobába való bevackolástól. Így szépen kialakította magának előző ellésének színhelyét a szalmabálák mögötti zugolyban.
Talán már írtam, hogy a pulik közül Boncának szerető gazdit találtunk, és nincs is tőlünk túl messze. Két középkorú puli közé került harmadiknak, és sok-sok örömet okoz,  fiatalos lendületével új életre kelti az idősebb generációt. Isten Veled, Bonca, élj sokáig, boldogan!
És egy kis képeslap cicákról-kutyákról, szeretettel mindenkinek:

2011. szeptember 2., péntek

Kecske kefír

Az egészséges táplálkozást szem előtt tartva - és mert lehetőségem is van rá:))) - a kecskesajtok mellett megpróbálkoztam a joghurt és kefír előállításával is, ami nem is olyan nagy ördöngösség, elhihetitek!
Most a kefíremet mutatnám be először, s ehhez mellékelek előzetesben egy kis internetes "okosságot" is, csak hogy ne higyjétek, hogy mindent az anyatejjel szívtam magamba:)))
Lássuk, mit írnak róla kézen-közön:

"A kefír egy frissítő tejszerű ital, amely a Kaukázusi-hegység északi részéről származik. Maga az elnevezés a keif török szóból ered, amely szabad fordításban annyit jelent, hogy „jó érzés”, vagy „jóllét”. Az elnevezés helytálló, mivel aki fogyasztja, az jól érzi magát.
A kefír állaga krémes, íze enyhén keserű egy olyan enyhe aromával, amely leginkább az élesztőhöz hasonlít. Kb. 40 egyéb aromát tartalmaz, amelyek mind hozzájárulnak a kefír egyedi, kellemes aromájának kialakításában.
Végül a kefír 0.08%-2%-ban tartalmazhat alkoholt is.
....
Eredetileg a Kaukázusi-hegység északi részén a kefirt nyers kecske- vagy tehéntejből készítették.
A kefir magokkal egybeöntött tejet kecskebőrből készült táskában 24h-ig szobahőmérsékleten tárolták és erjesztették. A kefirt úgy választották szét a kefir magok nagy részétől, hogy azt egy edénybe öntötték. Ez egy habos, krémes italt eredményezett, mely 5%-os alkoholt is tartalmazott. Hideg időben a bőrtáskát kitették a napra, vagy tűz fölé tették.
(Szokás volt a táskát az ajtó közelébe tenni, hogy ha a látogatók belépnek az ajtón, egy mozdulattal „ütéssel” megrázzák a táska tartalmát.) Ez már szinte hagyománnyá vált az ott élő népek közt."
Innen idéztem


Én azonban először a Család és egészség oldalon találtam rá a házi kefír elkészítési módjára, és azonmód felvettem Ágival a kapcsolatot, s rövid időn belül megérkezett a kefírgombám, amivel először friss tehéntejet, majd később kecsketejet is beoltottam. Az eredmény zseniális!
Mind a tehéntejes, de különösen a kecsketej kefír rendkívül üdítő, zamatos, enyhén savanykás-aromás, egyszóval ISTENI!
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki. Én legelőször élőflórás kefírrel oltottam be a friss, nem hűtött tejet (kb. 30-35 fokos a legjobb), és azzal is működött.
Jó étvágyat és hosszú életet mindenkinek! (Ha már nem vagyunk a Kaukázusban, mégis készíthetünk saját magunknak igazi kefírt...)





2011. szeptember 1., csütörtök

Írd Te a Vidéki Életet! - cikkíró pályázat

Kedves megkeresésnek és felkérésnek teszek eleget azzal, hogy közzéteszem blogomon a Vidéki Élet magazin cikkíró pályázatát.
Több szempontból is különleges ez számomra, hisz nemcsak a zsűrizésre kértek fel, hanem egyben a fődíja is lesz a nyertesnek (a Vidéki élet kategóriában) egy Bodzás Vendégház-beli 2 éjszaka. Ezért is különös izgalommal készülök e számomra nem mindennapi munkára, és nagy izgalommal várom a beérkező pályaműveket:))) Tehát kalandra fel, kedves Olvasóim, aki érez magában egy kis írói ambíciót, az látogasson el a Vidéki Élet magazin oldalára, és olvassa el a pályázati feltételeket!


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails