2012. október 20., szombat

Zöldborsos sütőtökleves pirított dióval és szalonnacsíkokkal

Ez a leves egy igazi támadás az ízlelőbimbók ellen. Szinte minden ősz végi - tél eleji íz részt vesz ebben a kulináris élvezetben.
Röviden a hozzávalókról: sütőtök, méz, dió, szalonna, zöldbors, tejszín.

Elkészítése: kb. fél kiló sütőtököt felkockázva kevés sós vízben puhára főzöm. (forrástól számítva kb. negyed óra.) Hagyom kissé kihűlni.
Közben a durvára darabolt diót szárazon megpirítom, a csíkokra szeletelt szalonnát kevés zsíron szintén megfonnyasztom, majd a diót és szalonnát lazán összekeverem. Az egész zöldborsot rézmozsárban kissé megtöröm.
A nem forró sütőtököt turmixolom, deci tejszínt keverek hozzá, sóval, egy evőkanál mézzel dúsítom. Az így elkészült levest tányérba merem, tetejét megszórom a durva zöldborssal, rákanalazom a szalonnás diót...
Aztán leülök mellé és lehetőleg szép lassú mozdulatokkal bekanalazom a fejszerkezetembe...Csodás!...Felséges ízbomba!
Semmiképpen sem alkalmas akkor fogyasztani, amikor nagy terhek nyomasztják a lelket. Kissé sárgálló, némileg ködös idő szükségeltetik hozzá... (Épp, mint ma...)








1 megjegyzés:

  1. Húú, ezt én is szoktam, de nem száraz zöldborsot teszek bele, hanem a konzervet. Imádom, teljesen más íze van, mint a száraznak. Még a kenyérbe is szoktam löttyinteni belőle egy kanállal.

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails