2011. december 7., szerda

Búzadara kenyér pirítva, velővel

A búzadarából készült kenyér a könnyen emészthetők közé tartozik, főleg, ha nem használunk hozzá se élesztőt, se kovászt, ami a gyomor savasságát növelné. Az enyém így készült:

700 g búzadara
500 g langyos víz
1 tk. só
3 tk. méz
2 ek. olaj
3 tk. szódabikarbóna

A darát előzőleg felöntöttem a vízzel, s hagytam, hogy a daraszemek megduzzadjanak. Sóztam, édesítettem, és hozzáadtam a többi összetevőt, majd alaposan átdolgoztam, átgyúrtam a tésztát. A gyúrással levegőt, s nem utolsósorban szeretetet dolgozunk a kenyérbe:)) 3 órát pihentettem.
A sütőt előmelegítem 180 fokra, és belehelyezek egy vizes tálkát. A kenyeret ezután lisztezett fedeles cserépben sütöm másfél óráig, ebből az utolsó 20 perc fedő nélkül.


Közben sós vízben kifőztem a velős csontot, a levet félretettem későbbre, hisz most elsősorban a csontra volt szükségünk. (Férjem csontból készült sótartót készült csinálni).
A velőt nem túl szakavatott kézzel kiütöttem a csontokból, és szétterítettem az előzőleg gyengén megpirított búzadara kenyereken, majd a megkent kenyereket visszatettem pár másodpercre a kenyérpirítóba.
Főtt tojással, sózva, citromos teával és házi tormakrémmel fogyasztottuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails