2018. január 8., hétfő

Ó, Somló!

Mindig szívesen látogatjuk a "szomszédunkban" lévő Somlót - a falu határából látszik is a csonkakúpja - akár pincelátogatás, akár egy kiadós túra a hegytetőre a cél. (Vagy mindkettő:)) Hozzánk érkező vendégeinknek is rendszeresen ajánljuk megtekintésre, borkóstolásra. Igaz, hogy a pincék nagy része nincs folyamatosan nyitva, azonban szerencsére a Félúton- Somlói Borok Boltja nevű formáció nyitott, jó időben terasszal és csodás panorámával a tájra, ahonnan ellátni egészen a balatoni dombvidékig.
A szépen gondozott tőkék látványa pedig pedig jót tesz a szemnek-léleknek. (Vannak persze öreg, elhagyatott ültetvények is).
A fotók előtt pedig álljon itt egy Márai Sándor idézet a magyar borokról:
"Somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: keleti bölcsesség és nyugati műveltség. Van benne valami Ázsia nyugalmából, Európa kiváncsiságából. Ez a legszerencsésebb keverék a borban és emberben...nemcsak íze, illata, szesztartalma van, hanem mindenek fölött szelleme is van. "Somlói a magyar borok fejedelme".
Köszönjük neki a szép megfogalmazást, s buzdítok mindenkit a szőlőhegy meglátogatására! S az onnan hazahozott jóféle somlait kortyolgassátok a Bodzás Vendégházban, a kandallóban ropogó tűz mellett!
















3 megjegyzés:

  1. A legleg kedvencebb fehérborom. Volt szerencsém egyszer ott, a hegyen is inni, felejthetetlen.

    "Egyetemes bor nagyon kevés van - olyan, amit például az egész emberiség egyszerre ihatna valami nagy ünnepen, mondjuk a világbéke ünnepén. Erre a célra én boraink közül egyedül a SOMLAI-t ajánlanám. És különösképpen ez a magányosok bora. Mert ma még a világbéke csak a
    magányos ember mámora."

    "Somló hegyén hallottam beszélni: egy magyar gróf Indiába utazott vadászni. A rádzsa vendége volt, és mikor elbúcsúzott, házigazdáját meghívta Magyarországra. Még ugyanabban az évben a rádzsa csakugyan meglátogatta, s akkor egy téli este, baráti poharazgatás közben
    elbeszélte szívének bánatát. Alighogy megnősült, szép fiatal nőt vett el, de, bár harmincöt éves sem volt, férfiasságát elvesztette. Hiába ment szanatóriumba. Hiába hívatott világhírű orvost. Hiába pasztilla, kúra, injekció, az elvesztett férfiasság nem tért vissza. Szegény asszony már a búskomorság, szegény rádzsa már az
    őrület szélén állt. A magyar gróf nem szólt egy szót sem, csak hívatta a kulcsárt és somlai bort hozatott. Aztán parancsot adott, hogy a rádzsa szobájában mindig legyen somlai, s mikor indiai vendége elutazott, egy láda bort ajándékozott neki. Néhány hét múlt csak el, s a posta Indiából sürgönyt hozott. Ez volt az egész: Köszönöm barátom. Kérek még tíz láda somlait!"

    "A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra
    vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskőrösi vagy a csengődi kertek között, és minderről kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak.
    A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál.

    Mindezt a bbájos Szigligeten gondoltam el, fent a dombon. Alattam a kertek, távolabb a Balaton, mellettem a kulacsban a bor, s ha meditációm akadozni kezdett, egyet kortyintottam.
    Az ilyesmi az emberrel vele születik."

    --- "a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borunk közül a somlai számomra a
    nincs tovább. Mindjárt megmondom, miért.

    Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehér-arany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a
    negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. Egészen személyes dolog, és csak azért mondom el, mert szigligeti meditációm egyik nagy eredménye volt: a somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűköz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot
    megalkotta."

    Hamvas Béla: A bor filozófiája

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük a cikk kiegészítését ezekkel a csodás anekdotákkal! Nálam is van még a tarsolyban, ezeket következő bejegyzésekhez gyűjtöm. Már eddig is volt jó néhány somlói bejegyzés a blogon, de számomra is megunhatatlan, minden évszakban meg akarom örökíteni!
      Alig várom a mandulavirágzást!

      Törlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails