2017. május 24., szerda

Diákprogram: vadászati előadás

A döbröntei Bakonyalja Barátai Társaság erdei iskolai programjai közül egy vadászati előadás szervezésében és megtartásában segédkeztünk Czibula Gyuri geotúravezető irányításával. A hallgatóság a budapesti Fazekas iskola egyik negyedikes osztálya volt.
A gyerekek megismerkedhettek a környék vadállományával (őz, szarvas, dám, muflon, vaddisznó,  mezei nyulak, fácán, fogoly és récefajok) , vadászhatóságukkal, a sörétes- és golyós fegyverekkel, a vadász etikettel. A vadásztársaság előadója kapkodhatta a fejét a záporozó kérdések kavalkádjában.
Iskolai osztálykirándulás keretében érdemes ellátogatni Döbröntére a turistaházba, ahol a számtalan erdei iskolai program közül ilyen nagy érdeklődéssel kísért programra is lehetősége van a csoportoknak.
Irány a Bakony! Gyertek Döbröntére!

A gyerekektől ajándékba pedig ezt a versikét kaptuk:
"Daliás Döbrögi Döbröntén döbröntei dobot dönget, a dimbes-dombos ó-döbröntei domb dűlőin délután dunántúli dalokat dalolgat"
:)))

2017. május 22., hétfő

Révész Sándor: A tanya

Akár a mottónk is lehetne:)) (Ha nem védené szerzői jog)
Azért aki nem ismeri olvassa és hallgassa:

Révész Sándor: A tanya

Képzeletben mondjuk a vendégem lennél
Meghívnálak s te szívesen jönnél
Tárt karokkal várlak ha Pest felől jösz
Délkelet felé indulj mert ott találhatsz rám

Már rég nem igaz a dal hogy nincs egy hely
Igenis van csak megtalálni kell
Ahol megpihenhetnél ahová mehetnél
Ha szükséged van rá mert van egy hely

Van van egy hely van van egy hely

Zöldelő kertek napfényben fürdő házak
Valahol tehén bőg s a legelőn pihen a nyáj
Valahogy itt mindig nyugodt idők járnak
S a szívem itt nem fáj

Akác erdők és nem messze egy tó
Izzadt háttal nehéz terhet von egy ló
Életképek abból a világból
Amelyben boldog szívvel élek
Mert van egy hely

Van van egy hely van van egy hely

Ja és még egy dolog míg nem felejtem el
Ember a csend az neked is nagyon kell
A szó és a zene mind onnan dereng elő
Mielőtt hozzád elér 
 

2017. május 14., vasárnap

Rhododendron virágzás a Jeli Arborétumban

A távolsága miatt (75 km) nem közvetlen kirándulási célpont a hozzánk érkezőknek, mi viszont most a tavaszi nagyobb munkálatokat kipihenni ellátogattunk a Jeli Arborétumba.
A virágzás ugyan már nem a teljes pompáját mutatta, de így is elbűvölő volt a sok szép egzotikus növény és az illatorgia. A séta a fenyőóriások közt a tavaszias szélben tűlevél- és rhododendron,  néhol még a hervadó tulipánfa és a jázmin illatával: pompás pihenés volt agynak és testnek egyaránt.















 Hazafelé egy kis kitérő a Szajki tavakhoz:

 ...és Bögötére az István-hegyi kilátóhoz


2017. május 3., szerda

Egy kis libatanulmány




No persze, nem saját kútfőből, de hát másodjára ugrottunk neki a libatartásnak, így illik megismerkedni velük.
Általában a lúd Márton nap körül kerül (hihihi) hozzánk, és hát valljuk be, nem szép sorsra. Ezért a lelkiismeretet csillapítandó, a tepsibe kiszemelt madár mellé még szoktunk hozni legalább kettőt, és ők ellegelészhetnek körülöttünk az idők végezetéig. De legalább is a következő Márton napig.
Így maradt meg tavalyról a két szürke ludunk,  akik mellé akkor szereztük be Zolit - aki gőgős is :))) - amikor kiderült, hogy nincsenek párban, mindketten tojók.
Zoli reményeim szerint ivarosította a tojásokat, mert az egyik szürke kb. három hete csücsül rajtuk, bízzunk benne, hogy nem hiába. Ez hamarost kiderül.
Faluszerte érdeklődtünk a libatartásról, kisliba nevelésről, de bizony csak hümmögést, hímelést-hámolást kaptunk, amit lassan már meg is szokunk, jöjjön rá mindenki a dolgok csínjára a saját tapasztalásán. Kerttel, állatokkal kapcsolatban is megfigyeltem, hogy konkrétumokat nem, de sok-sok ellentmondó véleményt kapok, ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajtuk. Arra azért magunktól is rájöttünk, hogy kőbe vésve nincs semmi sem, ezer tényező befolyásolhat mindent, és gondolom, ezért is nem kapunk soha egyértelmű válaszokat.
Milyen is hát a libajellem? Összetartóak, hűségesek a családjukkal, egy partnert választanak társnak, akit kicsinyeikkel együtt aktívan védelmeznek. Ha egy liba társa vagy picinye megsérül, elpusztul, ugyanúgy gyászolnak, mint az ember. Különvonulnak a csoporttól és szomorkodnak. Társuk halála után a legtöbb liba élethosszig egyedül marad és többé nem párosodik. Ez hosszú idő is lehet, hisz akár 25 évig is elélhetnek.
A vadlibák a jellegzetes v-alakú repüléssel több ezer kilométert is repülhetnek. Ezzel a módszerrel csökkentik a mögöttük lévők légellenállását. Ha az elől lévők elfáradnak, a hátsók felváltják őket.
A libáknak a baromfifajok között a legjobb a tanulóképessége.Nagyon jó a hosszútávú memóriájuk, tájékozódásukhoz felhasználják az ismerős domborzati viszonyokat, sőt a csillagokat is, hogy mindig visszataláljanak a költőhelyükre.
Nos, ezeket ollóztam róluk általánosságban, most pedig tanulmányozzuk Zolit, aki fenségesen lépdel a zöldben, az idegeneket vizszintesen kinyújtott nyakkal és sivítással fenyegeti, ezen kívül az ajtónkon kopogtat állandóan és sípol. Nem bánnám, ha tudnám, ilyenkor mi játszódik le benne...



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails