Egy októberi geotúra margójára

A Szent László pénze az év ősmaradványa 2016-ban.
A környékünkön vezetett geotúráknak "tananyaga" szokott lenni a "Szent László pénze", mely tulajdonképpen kb. 1 mm-től 10-15 cm-es nagyságú, lencse alakú mészvázú egysejtűek maradványait rejti-jelzi.
Ezek az ún. Nummulitesek a meleg sekély-tengeri környezetben éltek 55-23 millió évvel ezelőtt.
A magyar néphagyomány szerint, mikor Szent László vitézeivel kergette a kunokat, a kunok aranypénzt szórtak maguk mögé, hogy a magyarok figyelmét eltereljék, s amíg azok a pénzeket szedegetve felhagynak az üldözéssel, ők elinalhassanak. Szent László ezt látva az éghez fohászkodott, így a pénzek kővé váltak, az üldözés folytatódott és a csata végül magyar győzelemmel zárult. (Nagy pszichológiai érzékre vallott ez a király részéről, hogy szegény sorsú, pénzsóvár katonái figyelmét  a csillogó aranyakról a megoldandó harci feladatra terelje...Bízzunk benne, hogy nem csak a dicsőség volt a jutalmuk...bár az se semmi.)
A likacsosházúak (foraminiferák) közé tartozó egysejtűek vázai kőzetalkotó mennyiségben fordulnak nálunk elő, a döbröntei vár építőanyaga is nummuliteszes mészkő. Ilyen "milliókat" érő kincsekkel büszkélkedhet vidékünk, vigyázzunk rá!

E helyenként valóban tömegesen gyűjthető köveknek az emlékét őrzi néhány közelünkben lévő településnév is: Pénzesgyőr, Bakonyszentlászló.

Kellemes élmény ezeket az emléknek vagy dekorációnak is alkalmas köveket a lelőhelyükön szedegetni. A gyerekek imádnak ezzel játszani.
Egy családi geotúrához kellemes pihenőhelyet biztosítunk a Bodzás Vendégházban, Gannán. (A várrom alig egy kilométer tőlünk)




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Nyúlszalámi

Feta sajt készítés