2015. december 30., szerda

2015-2016!


"Esztendő borul esztendőre
Az új az ót eltemeti.Ki búsul ezen? Csak a dőre 
A bölcs mindezt csak neveti."
 (Benedek Elek)


(Az állatok rettenetesen szenvednek-félnek a robbantásoktól, petárdáktól. Csak emiatt legalább tíz kutyás barátunk akarta nálunk eltölteni a szilvesztert...)

Jövőre is sok szeretettel várlak Benneteket az Egy csepp falusi élet oldalain és vendégként Gannán!

2015. december 26., szombat

Karácsonyi emlék

Szép volt a szentesténk, egyszerű, fenyőillatú, békés, és vidám is. Azon kívül, hogy munkás is volt, hisz fel kellett készítenünk a vendégházat  a másnapi vendégeink érkezésére, a háromnapi ünnepi menüsorra lélekben és fizikailag is összegyűjtöttem a tennivalókat.
Mindezeken felül mégis  jutott időm egy kicsit elmélázni a régi gyerekkori karácsonyi emlékeken
Túlzás lenne azt mondani rám, hogy múltba révedő lennék, alig-alig tudok előbányászni az emlékezetemből  régi történeteket, annyira a mában élek. Az osztálytalálkozóinkon is csak ámulok, amikor előkerülnek a diákcsínyek, sztorik innen-onnan, aztán ahogy a valamikori diáktársak belemerülnek az előadásba, nálam is felderengenek az emlékek, de nagyon sok rárakódott "kövületet" kell lefejtenem róluk, mire kristálytisztán előttem van egy-egy régi megtörtént eset. 
Így volt ez most karácsonyestén is, és valahogy lemállott a sok por-pókháló erről az emlékről. Talán tíz-tizenkét éves lehettem, tesóimmal mindig nagy kutakodásban voltunk a karácsony előtti napokon, keresgéltük anyu dugihelyeit, ahová az ajándékokat rejtette. No, nem volt nagy a lakásunk, így nagyon leleményesnek kellett anyunak lenni, hogy három kíváncsi gyerektekintet elől elrejtse a rejtenivalót.
Ezen a karácsonyon azonban felfedeztük a könyvcsomagjainkat, kifejezetten előttem van a Tamás bátya kunyhója. Nagy izgalommal vártam, hogy karácsonykor majd kézbe vehessem. Anyunak nem volt nehéz az ajándékvásárlás nekem, mert faltam a könyveket, jöhetett szinte bármi. Nem volt nálam boldogabb ember karácsonykor, ha 2-3 könyvet kaptam! És még ezen felül is volt ajándék, nem győztünk csomagot bontogatni! A többire persze már nem emlékszem...
Lezajlott a szentestei gyertyagyújtásos-csillagszórós családi örömködés, a nagy gonddal asztalra tálalt lakoma elfogyasztása után alig vártam, hogy "belebújhassak" az új könyveimbe. 
Itt még megjegyzem, hogy emlékeimben anyu mindig nagyon mívesen, sokféle ünnepi étellel rakta tele a karácsonyi asztalt, mindhárom napra külön-külön főzött, és hiába volt maradék az előző napról, másnapra akkor is új menüt pakolt az asztalra. És mindezt három műszakos ápolónőként, akinél nem feltétlenül volt karácsonykor szabadság vagy szabadnap.
És persze hogy fáradt volt, és sokszor nyűgös is, mi akkor ezt talán fel se fogtuk.
Ezen a karácsony éjen viszont itthon volt anyu, hisz ő ébresztett fel minket valamikor késő éjjel, hogy van még ajándék a karácsonyfa alatt! Volt is nagy meglepetés, hisz az ajándékdömpingben valahogy a fa alatt maradt kibontatlanul egy tollaslabda szett! Ez ugrott be anyunak, amikor már ő is lefeküdt.
Így ezen a karácsonyon kétszer is örvendezhettünk egymásnak, az ajándékoknak és Karácsony varázsának!

2015. december 23., szerda

Karácsony 2015.

Szép Karácsonyt kívánok minden hűséges olvasómnak. Egy szusszanásnyi idő múlva újra jelentkezek híradásokkal házunk tájáról.

Katt a képre a nagyításhoz!

2015. december 6., vasárnap

Citromkrémes kekszek

Az idei adventi készülődésben is elkészítem karácsonyi kekszeinket kakaós és gyömbéres változatban.
A már megszokott linzer recepttel és kekszmintázónkkal készülő sütijeimet az idén egy nagyon pikáns citromkrémmel ragasztom össze, íme a receptje:

- 50 g kukoricakeményítő
- 125 g porcukor
- 300 ml víz
- 2 citrom leve, héja
- 2 tojássárgája 

Az összetevőket közepes lángon kell sűrű krémmé főzni.
Pár óra hűtés után kenhető.

Javaslatom: csak a tésztamennyiség felét mintázzuk a kekszmintázóval. Összeragaszthatunk kétféle színű kekszet is, így még mutatósabb.
  
Szépséges adventi készülődést, és jó sütögetést kívánok mindenkinek, akinek már van gannai kekszmintázója, akinek még nincs, az ne késlekedjen beszerezni!





 

Hangol a gannai Mikulás...

Hangol a gannai Mikulás...Kár, hogy azt a képet nem tudom felrakni, amin rázza a loboncát, és láthatatlan gitárját pengeti a Led Zeppelin őrjítő ritmusára...Ugye, mindenki érzi a RITMUST???
A további fotókat a képzeletbeli hangulat lecsendesítésére teszem fel:

2015. december 5., szombat

Nyúlszalámi

Többször is írtam arról, hogy sajnos, nem egyszerű dolog Magyarhonban a nyuszihusit értékesíteni, - ha valaki tud tutitippet erről, írjon mailban az elérhetőségeimen - és Gordon Ramsay, Jamie Oliver neve és receptjei sem vonzanak kellő érdeklődőt egy magyar falusi vendéglátó konyhájába - a magyar nyúlvadast, somlai receptúrákat is ideértve. Be kell látnom, a nyulat inkább simogatni szeretik a vendégek, mint megenni. Legalábbis az a réteg, aki minket választ, mint romantikus, kandallós pici házikót , szinte a világ végén, mindentől távol. Csordogáljon persze a Bittva itten nem túl messze, ugribugri tapsifüleseket is lehessen látni a kies mezőkön...no de hogy megegyük őket...na ne má'!!!
Így az a kevéske nyulacska, akit felnevelek, többnyire a saját tányéromban köt ki - Fefénél is tiltólistán vannak, próbáljam így rábeszélni a városi vendéget a fogyasztására...
Legutóbb ezért egy olyan receptet próbáltam ki, ami nem főétel, hanem egy szalámiféle, tehát inkább a reggelizőasztalnál vethető be, mondjuk egy finom házi kovászos tönkölykenyéren, vagy a nagysikerű bagettemen.
A képeken bemutatom az első kísérletet, ami nagyon ígéretes, de a következő adagon lesz némi változtatás ehhez képest. A száraz-fűszeres nyuszihusit felturbózom egy kis mangalica szalonnával-bőrkével, így kívánva elérni a még tökéletesebb szeletelhetőséget.
Ha sikerrel járok, teszek fel újabb képeket!



2015. december 3., csütörtök

Jércetojás

Gondolom, nem vagyok egyedül azon baromfitartókkal, akik ezidőtájt valódi izgalommal várták-várják kb. májusi kelésű csibéik eredmény produkálását, a beléjük fektetett idő és gondoskodás tojásokban megjelenő megtérülését. Ez így persze egy nagyon haszonelvű nézőpont, de hát mi nem az? A róluk való gondoskodás- törődés legalább kellemes elfoglaltság, a baromfiudvarban való nézelődés - jó időben üldögélés - mindig üdítő, és a szárnyasokról kialakított képünket folyamatosan változtató. Csak ezáltal nyerek én is majdhogynem biztos képet az állomány közérzetéről, tulajdonságairól, s így tudom kiszűrni, rendszerezni azt, hogy mikor, mely egyedeknél válik szükségessé a különleges gondozás - elkülönítés - illetve kik lesznek a soron következő vágóállatok.
A felnövekvő jércék közül a kiskakas többletet már likvidáltam...Fefével nem jutottunk dűlőre abban a kérdésben, hogy az ő kedvence Tarka-kakas és az általam totális befutónak számító vörös fiatal kakas közül ki kerüljön a fagyóba, ezért mindketten élvezhetik a jérceállományon való osztozkodást...legalább is egyelőre. Sokat fog számítani a kiválasztásnál, hogy kinek lesz ércesebb a hangja! Egyelőre még mutál mindkettő.
Kacsáimnál is névváltoztatást kellett eszközölnöm, hisz nyilvánvalóvá vált, hogy az egyikük gácsér. Így Karolából Karesz lett. Ugyan a párzásukat még nem tudtam megfigyelni - a kacsák állítólag nagyon szemérmesek és éjjel aktívak alapvetően - azonban a felütött kacsatojás teljes bizonyosságot adott afelől, hogy Kinga termékenyítve van.. Azt pedig bizonyára nem tyúk követi el...bár ebben a mai világban sok furcsaság megesik.
Visszatérve a jércékra, a megmaradt - nem valami sok - tojó pár hete elkezdte a tojás lerakást, nagy-nagy örömömre. A jércetojás még némileg kisebb a kifejlett tyúktojásnál, de hamarosan elérik annak a méretét. Jó kis bújócskázást játszom velük, amikor próbálom kifürkészni tojáslerakó hajlamukat, hisz még nem feltétlenül az általam kialakított tojóhelyet választják ki maguknak. Persze figyelik az "öregebbeket", és talán hamarosan kialakul az a rend, hogy nem szétszórva, hanem nagyjából mindenki egy helyre rakja le a tojásait. Persze egy tyúk gondolkodását megérteni...?
Jércebarátság

Szemlélődés talajszint felett fél méterrel



Róluk lesz majd külön poszt is

Kiskutya és kispulyka ismerkedése


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails