2015. július 20., hétfő

Veszedelem a tyúkudvarban

Minden évben eljön ez az időszak, amikor a féltve nevelgetett kiscsirkéimre feni a fogát  külső veszedelem. Hol az erdő mélyéről kerül elő éhes kölykeit tápláló róka, vagy  a levegőből kacsintgatnak zsákmányra éhes ragadozómadár szemek., görény, menyét is meglátogat minket néha...
És a sok-sok öröm, boldogság, reménykedés a következő évi állomány felneveléséért átmegy horrorisztikus féltésbe.
Értem én, hogy meg kell élni a vadnak is - megélhetési bűnözés...? hmmm... - , ám hogy a vércse pont az én udvaromat pécézze ki könnyű zsákmányszerzésre a napi betevőhöz - hát ez kellőképpen felbosszant! Őnagyságának már nem fűlik a foga a mezők pockaihoz, egereihez - őértük kissé meg is kellene dolgozni - hanem a zárt tyúkudvar védtelen madarait pécézte ki...
Persze, sok búvóhely van az udvarunkban, meg is találják rendre a kiscsirkék, amikor a kakasunk jelzi a légből érkező veszedelmet...De azért mindig akad egy-egy későn ébredő csirke, aki az életével fizet a késedelemért.
Így fogytán van a létszámuk és az én türelmem is... Csillogó-villogó fémdobozokból készítettem riasztót az udvarba, és Nyulasi Józsi fafaragó barátunk műbaglya képezi a RETTENETET és horrort.
Egyelőre két napja csönd van...

Zörgő-villogó riasztó pléhdobozokból, műanyag flakonokból

Nyulasi-féle  "bölcs bagoly". Vajon megijed a vércse tőle...?

Kakasunk is éberen őrködik. Derék állat!

2015. július 4., szombat

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van...
Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki.
Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz.
Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló!
Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü.
No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel.
"Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma nektek?
Mert ez a leves nem a hagyományos, paprikás módon készül, és nem tejföllel, hanem sok-sok friss házitejjel! -Nehézkes beszerzés esetén megalkudhatunk egy jobb minőségű, nagyobb zsírtartalmú dobozossal is.
A Bodzás Vendégház étlapján ALAP és TURBÓ változatát is lehet rendelni, a TURBÓ változathoz (krémesítve, vargányával)elnavigálom a kedves Olvasót Duende oldalára, nála szebben én sem tudnám ezt a levest leírni!.



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails