2015. október 17., szombat

Kovásszal, alakorból...

Mindig készülök a nagy kovászos projektre. Mintha a vendégeim részéről is lenne egyfajta elvárás a házi péksütemények elkészítésével kapcsolatban: kérdezik, hogy kovásszal készült-e a kenyérke, a bagett? Mert az ám a valami, az az igazi, az ŐSI.
Ez talán az ötödik próbálkozásom volt a saját nevelésű kovászommal. Gondolom, nap, mint nap kéne gyakorolni a tökéletes állag és élvezhetőség eléréséig.
Ha ősanyáink hetente egyszer sütöttek nagyobb mennyiségű kenyeret, akkor annak még a hatodik-hetedik napon is ehetőnek kellett lennie.
Ez az alakorból (ősbúzából) készült kenyérke viszont csak aznap és még talán másnap volt ehető, de így is nehéz, ragacsos és savanykás volt. Hallottam már ezeket a kifejezéseket a kovásszal készült kenyerekre, és ettem már gyári készítésűt is bajor rozskenyérből, aminek hasonló volt az ízvilága. Nem lesz kedvencem, az biztos...




2 megjegyzés:

  1. http://utazzmaskepp.cafeblog.hu/2015/10/16/meghitt-hazikok-kandalloval/ Tudsz erről?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, és az idei karácsonyi vendégeim már erről az oldalról foglaltak:)) Épp most osztottam meg a FB oldalunkon.
      Köszi, hogy résen vagy:)))

      Törlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails