Újra benépesült a fürjház

Nem, nem tűntem el, de a tavasz meghozta a tennivalók sokaságát, úgy a vendégháznál, mint a saját portánkon, az állatok körül, és a legeslegújabb projekt a kiskert a Bittva parton. Ennek fázisairól, illetve a szárnyasok körüli újdonságokról majd következő posztokban készülök beszámolni.
A mai bejegyzés témája is már kb. egy hónapos, hisz a fürjeket nagyjából ekkor hoztuk haza háromhetes korukban. Olyan gyönyörű-gömbölyű példányokhoz jutottunk hozzá, hogy nem győzünk bennük gyönyörködni nap, mint nap! 17 tojó és 3 kakas gazdagítja az állományunkat, s alig 3 napos tartás után már elkezdték a tojástermelést is: mindennap kapunk tőlük 2-4  minitojást. Gondolom, amint a napi átlaghőmérséklet eléri a 16 fokot - este sem zuhan nagyon alább - akkor ennél intenzívebbé válik majd a hozam, hisz ez már több évi fürjtartás tapasztalata.
Egyelőre úgy látom, nagyon jól érzik magukat, ehhez hozzájárulok fincsi takarmánnyal, saját kezűleg szedett zöldekkel, friss ivóvízzel, amit napjában többször is cserélek, valamint az elengedhetetlen finomszemcsés homokkal, amiben porfürdőzhetnek.
Pár nap tartás után elkezdték a csivitelést-trillázást is, amit annyira szeretek hallgatni:))
Így hát a saját termelésű fürjtojás újra felkerült az ételeink alapanyagai közé: többnyire krémleveseket dúsítok vele, vagy főtt tojásként salátákat díszítek vele, illetve levesbetétként is megállja a helyét, és tészták összetevője is. Sokféle módon tudom hasznosítani kismadaraim tojáshozamát!
Jelenleg még kiscsibék napi fehérjeszükségletét is fedezem velük, néhány főtt tyúktojással kiegészítve.
A régi fürjház megtoldva egy lenyitható ajtóval

Ismerkedés az új hellyel

A főkakas is kíváncsi az új jövevényekre

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor
További információk

Nyúlszalámi

Kép
Többször is írtam arról, hogy sajnos, nem egyszerű dolog Magyarhonban a nyuszihusit értékesíteni, - ha valaki tud tutitippet erről, írjon mailban az elérhetőségeimen - és Gordon Ramsay, Jamie Oliver neve és receptjei sem vonzanak kellő érdeklődőt egy magyar falusi vendéglátó konyhájába - a magyar nyúlvadast, somlai receptúrákat is ideértve. Be kell látnom, a nyulat inkább simogatni szeretik a vendégek, mint megenni. Legalábbis az a réteg, aki minket választ, mint romantikus, kandallós pici házikót , szinte a világ végén, mindentől távol. Csordogáljon persze a Bittva itten nem túl messze, ugribugri tapsifüleseket is lehessen látni a kies mezőkön...no de hogy megegyük őket...na ne má'!!! Így az a kevéske nyulacska, akit felnevelek, többnyire a saját tányéromban köt ki - Fefénél is tiltólistán vannak, próbáljam így rábeszélni a városi vendéget a fogyasztására... Legutóbb ezért egy olyan receptet próbáltam ki, ami nem főétel, hanem egy szalámiféle, tehát inkább a reggelizőasztalnál v
További információk

A jancsikályháról

Kép
Jancsikályha Szerencsepatkó ajtófélfán Első lépés a patkó megtisztítása Kedves bejárat-szerencsepatkóval Ehhez hasonló az enyém is Nemrég egy ismerősünk költöztetésekor kaptuk ajándékba ezt a gyönyörű öntöttvas jancsikályhát , amelynek a felújításába hamarosan belekezdek. Összegyűjtöttem egy pár rozsdás fémholmit (patkókat, virágtartót), s ezeket együttesen fogom rozsdamentesíteni, lecsiszolni, portalanítani, és átkenve megőrizni szépségüket még egy ideig. A patkók például átalakulnak szerencspatkóvá , és spirituális ajándéktárgyaink lesznek lószerető gyerekeknek, bohém felnőtteknek. No de a poszt a jancsikályháról szól, így összegyűjtöttem róla egy kis történelmet, lássatok csudát: Öntöttvas kályhákat már a XVI. századtól gyártottak Európa számos műhelyében. A különböző díszítőelemek valósággal burjánzottak a kályhákon. A díszítésen túl még feladatuk is volt, hiszen a kidomborodó, részletgazdag minták a felületnövelés célját is szolgálták, így a hő lea
További információk