2014. szeptember 29., hétfő

Csülökkocsonya...a köszvény gyógyszere:))

Régóta készülök egy olyan bejegyzést írni, amiben elmesélem, hogy hogyan és miért változtattunk pár éve egy csöppet étkezésünkön.
Azt már mindenki tudja, aki valamelyest tájékozódik a neten, hogy mennyiféle adalékkal, mesterséges élelmiszerrel, készétellel "mérgeznek" minket az élelmiszergyártók. Óriási biznisz a táplálkozás ...no, meg a gyógyszerezés is. Nem is akarok belegabalyodni a témába, lényeg a lényeg, mi is vásároltuk reggelikhez a finomabbnál finomabb szalámikat, kolbászokat, roppanós virsliket, a különböző ízesítésű joghurtokat, margarinokat, zacskós leveseket - jaj, még leírni is szörnyű már! Ezeknek az élelmiszernek nevezett vacakoknak két nagyon fontos tulajdonságuk van: gyorsan bendőbe lehet őket keríteni, és FINOMAK! Szóval itt van megfogva velük az ember: a rohanó életritmusunknak alternatíva lehet a gyorsan elkészíthető, ráadásul fincsi kaja. (Azért sem fogom élelmiszernek nevezni őket!)
Aztán egy idő után kiderül, hogy ezért a rohanásért, ezért a gondolkodás nélküli ételfogyasztásért nagy árat fizetünk. Ki így, ki úgy. Ki előbb, ki utóbb.
Nálunk Fefén jelentkeztek előbb a panaszok: köszvény formájában csapott be az isten'nyila! Azt mondják, a fogfájás kismiska a köszvényroham fájdalmához képest. Nos, fogfájásom már volt...iszonyat.
Szakirodalom vásárlása tonnaszám...orvos...fájdalomcsillapítók, alig szűnő borzalom. Igazából az orvosunk is csak a betegség lefolyását tudta,  és a jelenleg elfogadott terápiát javasolta, az okokat azonban még ma is homály fedi. Annyi azért bizonyosnak tűnik, hogy az étrendünk lehet a ludas, mert hát mondják, hogy a köszvény mindig a jómódúak, tivornyázók betegsége volt (lásd: Mátyás király pl.)
Az lehet, hogy a jómódú tivornyázóké volt anno, ma viszont az olcsó tömegkaját fogyasztóké, azt hiszem.
Summa summárum, az állapot javulása után nem volt nehéz eldönteni, hogy fenti ételeket száműzzük a konyhából. A több hetes-hónapos szigorú diéta után lassan és fokozatosan beépítettük étkezésünkbe a saját készítésű termékeket, amikhez a hús alapanyagot állataink adják (nyúl, tyúk, néha kacsa, liba, és amikor volt kecske-, gida), vagy pedig a falubeli disznótartóktól vásároltunk. Többnyire zsírral főzök már (bár olajok és vaj is van a zsiradék-palettánkon), és esszük a házi szalonnát! Valamelyik oldalon már több hónapja óriási lelkesedéssel osztják meg egymást közt az emberek a szalonna dícséretét!
Természetesen rengeteg zöldség és gyümölcs is van az asztalon, de például vendégváróként már nem ropit, meg koktél krékert rakok ki hanem pirított diót meg házi müzlit. A házi sajtkockák olívabogyóval pedig mindig nagy siker!
Feri'bá pedig megalkotta a köszvény csodálatos ellenszerét, a csülökkocsonyát! (köszönjük a tapsvihart és a kacagást:))!)
Íme:

Ui: fogyasztás előtt kérje ki orvosa, gyógyszerésze tanácsát!

8 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta a képen lévő kocsonya és a bejegyzésed is nagyon tetszik. :-)

    VálaszTörlés
  2. Már mérte ma felkelni, Zsuzsa - köszi!

    VálaszTörlés
  3. Otthon sírtam, hogy milyen mű kajákat kénytelen az embernek megenni. Itt Andorrában olyan mű a kaja, hogy ennél műbb nem lehet. Kívánkozom az otthoni mű kaják után...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kíváncsivá tettél, hogyan táplálkoznak az andorraiak? mindig begyűjtöm a külföldön élő, vagy hosszabb-rövidebb ideig kint élő ismerőseim táplálkozás történeteit.

      Törlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails