Haltöpörtyű
Újabb nagy kedvenc lesz ez a haltöpörtyű!
Amint említettem, gyakori vendég nálunk a közeli Széki-tóból horgászott ponty, és keszegfélék, nemrég épp süllőt mutattam be, de volt már a receptjeim között az apróhalból készült marinált hal és házi olajos hal is, amit meglepően sokan tekintettek meg:))
A pontyvásárlás nem mindig rizikó nélküli, hisz gyakori kifogás a tóíz, azaz iszapíz, ami eléggé lelohasztja a halat még csak épp megkedvelni szándékozót. Azonban, ha megfelelő forrást tudunk felfedezni, akkor a halételek sokaságát tudjuk belőle elkészíteni.
Sokat töprengtem azon is, hogy mely súlyméret a legideálisabb a pontyból, de úgy gondolom, ez is az elkészítendő ételtől függ. Például rántani a karcsúbb pontyokat szeretem, a 1,5 - 2 kg-sokat. Halászlébe kiváló a nagyobb, zsírosabb hal is, nem beszélve arról, hogy egy 3-4 kg-os pontynak alig van aprószálkája, szinte csupa csont.
És valószínűleg a haltöpörtyűnek sem árt a vaskosabb hal, bár a mostani első kísérletünk egy zsenge pontyból készült.
A halat pucolás és belezés után kifiléztük, azaz lefejtettük a húst a gerincről és oldal "bordákról"-szálkákról. Ehhez nem árt ha van otthon vékony, nagyon éles halkésünk (Nekem nincs:(( )
Az így szálkátlanított halat, vékony, egycentis csíkokra vágtam, sóztam-borsoztam, és az előkészített lisztbe beleforgattam.
Közben két nagy fej hagymát is karikákra szeltem, azokkal is elvégeztem ezt a műveletet.
Bő olajban, közepesen erős tűz felett sütöttem aranybarnára a halat, majd utána a hagymát is.
Akkor jó, ha kívülről ropog, belül remegősen elolvadós.
Forrón tálalva a legfinomabb, bár a maradékot halcsipszként még délután is ropogtattuk.
Friss tökmagos bagettet és savanyú zöldparadicsomot ettünk hozzá. Igen, a háttérben az ott jóféle házi pálinka:))
Amint említettem, gyakori vendég nálunk a közeli Széki-tóból horgászott ponty, és keszegfélék, nemrég épp süllőt mutattam be, de volt már a receptjeim között az apróhalból készült marinált hal és házi olajos hal is, amit meglepően sokan tekintettek meg:))
A pontyvásárlás nem mindig rizikó nélküli, hisz gyakori kifogás a tóíz, azaz iszapíz, ami eléggé lelohasztja a halat még csak épp megkedvelni szándékozót. Azonban, ha megfelelő forrást tudunk felfedezni, akkor a halételek sokaságát tudjuk belőle elkészíteni.
Sokat töprengtem azon is, hogy mely súlyméret a legideálisabb a pontyból, de úgy gondolom, ez is az elkészítendő ételtől függ. Például rántani a karcsúbb pontyokat szeretem, a 1,5 - 2 kg-sokat. Halászlébe kiváló a nagyobb, zsírosabb hal is, nem beszélve arról, hogy egy 3-4 kg-os pontynak alig van aprószálkája, szinte csupa csont.
És valószínűleg a haltöpörtyűnek sem árt a vaskosabb hal, bár a mostani első kísérletünk egy zsenge pontyból készült.
A halat pucolás és belezés után kifiléztük, azaz lefejtettük a húst a gerincről és oldal "bordákról"-szálkákról. Ehhez nem árt ha van otthon vékony, nagyon éles halkésünk (Nekem nincs:(( )
Az így szálkátlanított halat, vékony, egycentis csíkokra vágtam, sóztam-borsoztam, és az előkészített lisztbe beleforgattam.
Közben két nagy fej hagymát is karikákra szeltem, azokkal is elvégeztem ezt a műveletet.
Bő olajban, közepesen erős tűz felett sütöttem aranybarnára a halat, majd utána a hagymát is.
Akkor jó, ha kívülről ropog, belül remegősen elolvadós.
Forrón tálalva a legfinomabb, bár a maradékot halcsipszként még délután is ropogtattuk.
Friss tökmagos bagettet és savanyú zöldparadicsomot ettünk hozzá. Igen, a háttérben az ott jóféle házi pálinka:))
Az egyik kedvencem! :-)
VálaszTörlés