2012. május 18., péntek

Az állatfarm tovább él

Előző bejegyzésemben a mulandóságról írtam, ami ennyi állat között, ha nem is mindennapos, de bizony előfordul. Ugyanígy az új életek születése is, ami a gazdasszony nagy-nagy öröme, a jövőbe vetett hite, gazdálkodásának értelme. Így váltakozik évszámra az örömök-bánatok sokasága, és ha az örömökből volt a több, akkor talán pozitív a mérlege az állattartásnak. Azért visszatérve a mulandóságra: idén is áldoztunk a természetnek - azaz a növekvő rókafiaknak - négy gyönyörűséges tyúkocskával. A rókát alig tudtuk a két puli mellett kizavarni az udvarból, annyira szüksége volt táplálékra a kis Vukoknak, hogy az anyjuk fittyet hányt a veszedelemre, az ösztön erősebb volt. Több rendbeli tollfelhő mutatta pusztítása útját. Cicák és csibék születtek az elmúlt időszakban, fotóm őket is megörökítette:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails