2011. március 20., vasárnap

A kapirgálós tyúk meg az ő tojása

Azt hiszem, egyre inkább kezd felértékelődni a háztáji körülmények között megtermelt hús és húskészítmények piaca, a nem nagyüzemi körülmények között tartott tyúk tojása. Köszönhető ez a megszaporodott élelmiszerbotrányoknak, és a tudatos vásárló szemlélet lassan gyűrűző kialakulásának. Egyre több médiában hívják fel a figyelmet az élelmiszerekben rejlő, egészségünkre káros anyagokra, a megbetegítő körülményekre, élelmiszer-, gyógyszerlobbi összefonódására.
Egyre több blogtársam tekinti elhivatottságának az egészséges életszemlélet és táplálkozás propagálását.Vendégeim körében én is ezt az útvonalat követem. Régebben magam is főztem vásárolt húsféleségekből - ma is megteszem, ha vendégeim tartózkodnak a gazdaságomban megtermelt nyuszi és kecskeshústól. Ezt előzetes levélváltásokból próbálom kiszűrni.
Azonban magam is azon vagyok, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a húsevőknek mennyire fontos az, hogy olyan körülmények között tartott állatok húsát fogyasszák, amelyek életüket fajtájuknak megfelelően élték le, úgy táplálkoztak, ahogy környezetükben hozzájutottak a számukra legmegfelelőbb tápanyagokhoz, s ha ehhez még állattartójuk szeretete, gondoskodása is hozzájárult, akkor azt hiszem, hogy nagyon értékes húsalapanyagról van szó.
Jelen poszt a szárnyasokról szólna, többen is érdeklődtek a kapirgálós szárnyasok tartásmódja, húsa, tojása felől. Igazából itt is arra hívnám fel a figyelmet, amit egy tyúkocska igénye megkíván. Legyen területe, ahol kapirgálhat - tehát ne csak egy elsivatagosodott földről legyen szó. A jó gazdának gondoskodni kell róla, hogy a tyúkok olyan helyen kapirgálhassanak, ahol zöldellő növényzet is van. Ha másképp nem megy, rendszeres zöldtakarmány utánpótlásról gondoskodni kell. Magam mindennap gyűjtök tyúkhúrt, szezonban pitypangot, csalánlevelet a szárnyasoknak. A csalán rengeteg C-vitamint, A-provitamint, ásványi anyagot, csersavat, klorofillt tartalmaz, ezek a növekedéshez, tojástermeléshez nélkülözhetetlen anyagok. Ha a környezetünkben gyűjtött növényeket adjuk állatainknak, sokkal jobban hozzájárulunk egészségükhöz, mintha ugyanezt tápokból próbálnánk elérni. Ez persze munkával, utánajárással jár. Nagyjából innen eredeztethető, hogy a napi szinten - saját utánajárással ellátott egyedek húsa és tojása tulajdonképpen nem hasonlítható össze a nagyüzemi tartásmódban tartott állatokéval. Bizton mondhatom, hogy saját állományom húsát és tojását nem tudnám olyan áron eladni, amennyibe a valóságban kerül. Igazából magam is kiegyezek azzal, hogy szeretetem, gondoskodásom eredményét finom étkekben, jó minőségű tojásban az asztalomon tudhatom. És a falusi vendéglátást igénybe vevő, étkezésére igényes vendégkörömre is ez jellemző...

2011. március 10., csütörtök

Bogi kölykei

Most már bemutathatom Bogi elsőszülött alomját, hisz pár hete előbújtak, és már az udvar többi lakójával ismerkednek. Reggel bűbájos csaholással köszöntenek, és szinte gurulnak felém, olyan gömböcök. Maszat és Bonca névre kereszteltük őket. Jópofa jeleneteknek vagyunk szem- és fültanúi, amikor például anyjuk a munkáját végezve terel, a két kölyök riadtan húzódik vissza a fészekbe: kik ezek a hatalmas állatok, és az anyu miért akarja megenni őket? A tyúkokkal ugyanez a helyzet, mennének hozzájuk ismerkedni, ám csak egy koppintást kapnak a fejük búbjára: Júj, ez fájt...! A kecskék érdeklődéssel szemlélik az új jövevényeket, Gitta azért a szarvával már megismertette őket, igaz, csak jámborul. Még a cicák is ismeretlenek számukra, de szemmel láthatóan élvezik  a sokadalmat. Ha valamitől félnek, az a gyöngyösök hangja, nem győznek visszaiszkolni a szénabála mögé, ha azok rázendítenek a rikácsolásra.
A kölykök már szépen kóstolgatják a húslevest, egy kis rizzsel felfőzve, s napról napra nagyobb az étvágyuk és az életkedvük:))

2011. március 7., hétfő

Camembert sajt

Ugye, azt mindenki tudja, hogy a camembert sajt Franciaországból származik, eredetileg Normandiából. Sokak számára a camembert jelenti " A FRANCIA SAJT"-ot.
Ez a sajtféleség nyers tehéntejből készül, kérgét nemespenész bevonat borítja. Az eredeti, védjeggyel ellátott camembert 10,5-11,5 cm-es átmérőjű, 3 cm magas, 25 dkg-os kerek sajt, melyet vékony fadobozban hoznak forgalomba. (Óh, ilyen nekem is kell!)
Nos, ezt a sajtféleséget magam is elkészítettem, és mondhatom: elsőre sikerült! Ugyan a penészfoltocskák kicsit később kezdtek rajta mutatkozni, mint ahogy várni lehetett volna, de ez köszönhető valószínűleg az érlelés helyi jellegzetességeinek:))) Pince híján ugyanis kellett némi lelemény a penészfejlődéshez szükséges páratartalom és hőmérséklet biztosításához...
A sajt jelenleg is hűtőben érlelődik, persze már megkóstoltuk, és volt egy-két szerencsés barát, aki kapott pár falatot belőle. A sajttészta szépen sárgul, kenőcsösödik, ahogy az elő van írva...
A sajt történeti hátteréhez egy francia parasztlány neve fűződik, nevezetesen Marie Harel, aki egy  lelkész segítségével készítette el a francia forradalom utáni időkben ezt az addig ismeretlen sajtot, aminek III. Napóleon is nagy kedvelője lett.
Az alábbi fotókon pedig bemutatom az enyémet, ha nem is védjegyes, de echte bakonyi!


A cikkhez adatokat Anne Iburg Kis sajtlexikonjából ollóztam

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails