2011. január 24., hétfő

Édes-mézes hétvége falusi vendéglátással fűszerezve

A Valentin-napi hétvégére február (11-13) a következő csomagot állítottuk össze azon kedves vendégeinknek, akik falusi környezetben, gyönyörűen berendezett, kandallós parasztházunkban töltenék el e pár napot.

A csomag tartalma 2 főnek 2 éjszakára:

- üdvözlőital (házi szilvapálinka, vagy somlói bor)
- 2 éjszakai szállás 2 főnek
- kandalló tűzifával
- idegenforgalmi adó
- belépő a gannai Esterházy Mauzóleumba 2 főre
- 2 napi félpanzió (bőséges háztáji reggeli frissen sült kenyérrel, házi kolbásszal, sajttal, mézzel és lekvárral)

Első napi vacsora:

Sütőtök-krémleves gyömbéres gombóccal
Mézes tarja rizzsel, sült szilvával

Második napi vacsora:

Édes paradicsomleves (vagy bármilyen zöldségkrémleves) pirított tarhonyával
Fokhagymás kecskeapróhús sparheltben sült krumplival, házi csalamádéval

- és egy meglepetés!

A csomag ára: 42.000,-Ft

A gázfűtés óraállás alapján külön térítendő.

2011. január 21., péntek

Krémsajt tehéntejből - félbarna kenyérrel, házi kolbásszal







Igen, a fotókon látható egyszerű étkek mind házi készítésűek:))
Lássuk csak! A fő attrakció és amit magam is most készítettem először tehéntejből, az a krémsajt. -Sajnos, két anyakecskémtől még várnom kell a tejecskére...
A krémsajt receptjét barátnőmtől kaptam, aki két gyönyörű yersey tehénkéjéből nyeri a koncentrált zsírtartalmú tejet. Nos, az én tejem magyar tarka tehenektől származik, Judit szerint az is kiváló minőség, de zsírtartalomban meg sem közelíti a yerseyt. Azért egy nagyon finom, krémes állagú sajtot sikerült kihoznom az alapanyagból, melyet petrezselyemmel és kevés fokhagymával ízesítettem.
A kenyerem sima félbarna kenyérke, 80 % BL 55 lisztból, és 20 % teljes kiőrlésű rozslisztből készült, szárított élesztővel, pici sóval, kiskanál mézzel.
A kolbászról pedig már írtam tavaly, igaz, azóta az a mennyiség már elfogyott, így újat töltöttünk, ha lehet, még finomabbat. Ebbe már megengedtünk magunknak egy kevés csípős paprikát is, épp csak annyit, hogy ne legyen élvezhetetlen annak sem, aki nem szívleli különösebben a csípős ízt. Ennél a töltésnél önmérsékletet gyakoroltunk, és nem nyúltunk hozzá csak két héttel a füstről való levétel után...
A kolbásztöltéssel már régóta kacérkodtunk, hisz hihetetlen, de szinte ehetetlen kolbászféleségeket lehet kapni, s igazából még a kedvenc piaci kisüzemem portékáját sem dicsőíthetném. Ezután már bátran kijelenthetem, hogy vendégeinknek  csak saját töltésű kolbásszal fogunk kedveskedni.

2011. január 14., péntek

Gidafotók és gomolya - most tehéntejből

El tudnám tölteni úgy a napot, hogy egész nap a gidákban gyönyörködöm. Annyira gyönyörűek és édesek, és mozgékonyak, és kedvesek, és...és...és..
Közben Tincső is elpottyantott egy bakocskát, csodás tömött bundájú fiúcska, már most akkora, mint az egyhetesek. Neki nem lesz gondja a csecsre, kettő is jut egy szájba...:)) Szegény öreg Ibikém alig bír megbirkózni a tejtermeléssel a két kicsinek, akik tízpercenként megkívánják az édes lét. Közben ugri-bugriznak, falra másznak - de tényleg - teli energiával, nem érdekli őket a tél, a tacsak-pocsolya, hogy nincs zöld az anyjuknak, csak széna és lucerna, és alma, és sárgarépa, az élet olyan szép, gyönyörű és annyit, de annyit kell ugrálni, farakást mászni...!
Jaj, a kecskegida a legcsodálatosabb állatgyermek! Nincs bájosabb nála.
Bogi kutyám is vemhes - még sosem volt kölyökkutyám - január végére nála is ellés várható. Édes istenkém, ennyi szaporulat...
Nos. Váltsunk komolyra. Mivel most kecskéim a gidákra termelnek - Gitta révén pedig az új jövevényre - én viszont már annyira sajtkészítő lázban égtem, ezért kénytelen-kelletlen tehéntejet vásároltam, frissen fejtet, 5 litert. Fokhagymás gomolyát készítettem belőle, és újból átéreztem az alkotás örömét, amikor egy finom állati termékből emberi fogyasztásra alkalmas, csodás ízharmóniával megáldott terméket sikerült létrehoznom. Tudom, ez így leírva túl költőinek hat, talán ömlengős is, mégis így van: szeretek a saját kezem munkájával finomságot előállítani. Összes blogger-társam, aki bármilyen ételköltemény előállításával foglalatoskodik, ugyanezt érezheti, és a csodát, hogy az internet segítségével ezt másokkal is megoszthatja.
És a fotók gidákról, sajtról
:
 A háttérben
látszódnak a gyöngytyúkok, akiknek hangjától épp megriadni készül ez a bakocska...
Anyák a szénarácsnál, s a gidák szemlélik, hogy mi is folyik itt..






A jó magyar gomolya mindig a pásztorember egyik fő tápláléka volt. Én is próbálom megőrizni, és vendégasztalom fogásai között felszolgálni ezt az ősi magyar tejterméket.

2011. január 9., vasárnap

Hamis stíriai metélt

Az úgy volt, hogy az eredeti recept szerint 40 dkg túró kellett volna a stíriaihoz, nekem meg csak 25 dkg volt...Aki esetleg nem ismeri a stíriai receptjét, annak csak annyit, hogy a metélthez túróval, liszttel, tojással kell tésztát gyúrni, s azt metéltre vágva kifőzni.
Nos, az én stíriaim attól hamis, hogy a metélttel megalkudtam, és  Marianna tésztából - szerintem magam sem tudok ennél finomabbat, és vékonyabbat gyúrni - készítettem az alapot, azaz főztem ki a száraztésztát.
A túróból cukorral, mazsolával, vajjal, tejföllel, tojássárgájával és felvert habjával masszát készítettem, majd ebbe forgattam bele a tésztát, és kivajazott, zsemlemorzsázott tepsiben 200 fokon pirulásig sütöttem.
Porcukorral tálaltam.

Az eredeti recept kellékei:

40 dkg tehéntúró
16 dkg liszt
5 tojás
2 dl tejföl
12 dkg cukor
6 dkg vaj
1 ek. zsemlemorzsa
pici só

2011. január 5., szerda

Új életek - kecskéimnél

Nem szokásom egy nap két bejegyzést készíteni - fotóm sincs, minden homályos - ám legöregebb kecsómnál, Ibikénél két kis gida megszületett...Már kezdtem aggódni, hogy szénahasa van a drágámnak, de két, egészséges kisgida mekeg az istállóban, úgy nézem, bakocska és jerke az új jövevény...
Félméteres szalma pluszban, és az infralámpa remélem kellő meleget biztosít ebben a jégveremben az apróságoknak!
Az első egy-két nap sorsdöntő, izguljatok értünk! A hétvégére már melegebbet ígérnek az időjósok...

Kecskecomb szilvamártással, sparheltben sült krumplival

Ezt az ételt a karácsonyi ünnepkörben készítettem el, a halászlé, túrós csusza, töltött káposzta után, mintegy levezetésként:)))
A húst a sütés előtti napon fűszeres pácban érleltem egy napig a hűtőben. A fűszereket olajban kevertem ki és ecsettel vittem fel a combra. A következőket tettem a pácba:
- só, bors, majoranna, borsikafű v. csombor, rozmaring, kömény
A cserépedényt alaposan kizsíroztam, az aljára vöröshagyma szeleteket halmoztam, és erre tettem a fűszeres húst, melyet egy-két helyen bevagdostam és fokhagymaszeletekkel, szalonnával alaposan megtűzdeltem. Egy egész savanykás alma cikkekre vágva képezte az összetevőket.
Saját levében kb. 2,5 óra alatt puhult omlósra, közben locsolgattam, forgatgattam, nagyon kevés húslével felengedtem, mikor a levét elfőtte.Így egy kellemes, sűrű szaftban értek össze az ízek.
Közben elkészítettem a szilvamártást, ami tulajdonképpen felfőzött és tejszínnel elkevert, egy csepp citrommal savanyított, házi szilvalekvárból állt.
Nagyjából egyforma nagyságú krumplikat válogattam össze, és sós vízben épp csak kicsit főztem meg őket, majd félbevágva, héjastól alufóliába csomagolva a sparhelt sütő részében puhítottam-sütöttem készre. Legvégül a fóliát kibontottam és alaposan megpirítottam a krumplik tetejét.
Tálra rendeztem...... és megettük.
Remélem, minden kedves olvasómnak jó a vizualitása, mert fotó csak egyetlenegy készült, az is csak a bepácolt husiról! Sorry! Majd legközelebb!

2011. január 2., vasárnap

Legújabb szappanjaim

Karácsonytól újévig eléggé munkásan teltek a napok, különösen, hogy a hideg miatt az állatokra is nagyobb  figyelmet kellet fordítani. Főztjeimről majd egy következő posztban írok, hisz eléggé különlegeseket is készítettem, például kecskecombból.
Azonban a hosszú téli esték kiválóan alkalmasak a különböző finom illatú, növényi olajokból, vajakból készíthető kézműves szappanok gyártására. Engem is elkapott a "gépszíj", és kétfélét is alkottam a nyáron és ősszel gyűjtött növényeimből: csipkebogyóból és kamillából. Így valódi, helyi sajátosságot sikerült készítenem, hisz a szappanok növényi összetevői itt termettek a környékemen, és gyűjtésük kellemes kikapcsolódás volt a Bittva parton, és a mezőkön. Több maréknyi virágszirom olajban ázik, így kiváló olajam lesz a következő gyártásig.
A pálmaolajon és az olívaolajon kívül - és az egyszerű tisztaságot szem előtt tartva - e szappanjaim közül a  kamillás mindössze méhviaszt tartalmaz, a csipkebogyós pedig zablisztet. A főzetükből készült folyadék képezi termékeim folyékony összetevőjét.
Képek a portékáról:

Ezek a csipkebogyósak, színük kellemes rózsaszínű, jól látszódnak a növényi darabkák.

Ezek pedig a kamillásak. A hasábforma most nagy kedvencem, de keresem a megfelelő kerek formát is, és tervezek egy csak rám jellemző nyomatot is készíteni, de ennek megvalósítása még egy picit várat magára.:))

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails