2011. április 26., kedd

Húsvétról, szokásokról, vendéglátásról

A húsvét vallási és egyben családi ünnep is. A vele kapcsolatos étkezési szokások is ebből gyökereznek. A hagyománynak ebben mindig nagy szerepe volt, valamint a természeti jelenségeknek is - itt a tavaszi megújulásra, az új termés utáni aggódásra gondolok.
A farsang, a vigasság után kezdődik a böjti időszak. Sok helyen napjainkig él a gyomrot nem terhelő köménymagos, a cibere, a savanyú tojásból valamint a szárított gyümölcsökből készített levesek időszaka. Hamvazószerdától a halas ételek is az asztalra kerülhettek. A káposztába böjtben apróhal, vaskosabb pénztárcájúaknál harcsa, hering is került. A tojásételek mindennapiak voltak. A bab, borsó, lencse főleg levesként került az asztalra.
Nagyanyáink idején elképzelhetetlen volt nagycsütörtök (vagy ahogy akkor hívták: zöldcsütörtök) fokhagymás spenótfőzelék nélkül. A sóskaleves, tökkáposzta, juhtúrós lángos is ez időtájt volt szokásban.
Az ünnep, a húsvét nem maradhatott el akkor sem - és ma sem - a sonka, a bárány, a nyúl nélkül, friss tavaszi salátákkal.
Az édességek közül a kedvenc a kuglóf, a beigli, a diós-mákos patkó.
Gyakori étek még - a praktikum jegyében - a főtt sonka levében főzött kaszásleves, vagy a bárány feje kocsonyába, levesnek.
A húsvét hétfői locsolókat édes italokkal (naranccsal ízesített édespálinka) és gyümölcslikőrökkel kínálták a sörök, borok mellett.
Hogyan került szokásba a húsvéti nyúl-hozta tojás? Egyes kutatók szerint a hazánkba jött némethoni jobbágyok földesúri adóként nyulat és tojást vittek uruknak...

Forrás: Balázs mester (Draveczky Balázs), az asztali örömök historikusa

2 megjegyzés:

  1. De jó hagyományőrző írás, bizony , milyen találékonyak voltak elődeink böjtben is! El is tanulom tőlük, egészséges étkek, nemcsak böjti időszakban esnek jól!

    VálaszTörlés
  2. Szia! Nézz be hozzám, vár egy kis meglepi!

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails