Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2010

Boldog új esztendőt!

Kép
Boldog új esztendőt kívánok olvasóimnak, blogger társaimnak. Jó erőt, egészséget, derűt, bölcsességet! "Bort, búzát, békességet, sötétségben fényességet! Új esztendő újat hozzon,régi jótól meg ne fosszon. Ki barát volt az maradjon, ki elindult az haladjon. BÚÉK!"(ismeretlen szerzőtől)

Boldog Karácsonyt!

Kép
Ezzel a Dsida Jenő verssel szeretnék minden kedves olvasómnak békességes, boldog Karácsonyt kívánni sok-sok szeretettel: Itt van a szép karácsony Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhítat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csudaszép. Tiszta öröm tüze átég a szemeken, a harangjáték szól, éjféli üzenet: Kis Jézuska született!

Kolbásztöltés

Kép
Itt az ünnep-szezon, vendégeket várunk Karácsonyra, a két ünnep közt is, és Szilveszterre is! Úgy néz ki, nem tétlenkedhetünk, pihizhetünk, a jövőn gondolkodhatunk, ezt majd elraktározzuk a januári hidegekre:)) Nem tartunk disznót, viszont nagyon szeretjük a belőle készült húsokat, füstölt árut is. Az üzletek választékát, de még a kis vágóhidak kínálatát is végigkóstolva rájöttünk: ha finomat akarunk enni, akkor ne légy rest, csináld meg magad! Így megvettük a kolbásznak való húsféleséget, ügyelve rá, hogy kellőképpen húsos legyen, viszont mégiscsak tartalmazza azt a zsírmennyiséget, amit bendőnk elbír. Ezt nehéz lenne kilogrammra lefordítani, marad a páromban való rettenthetetlen hit, hogy a megfelelően húsos és zsíros apróhúst a legjobb helyről megvásárolja. (Nálunk a húsfélék vásárlása, úgymint disznó vagy marha az illető) a háziúr jogosultsága, sose csalódtunk benne, így nyugodtan rábízom. Összefogva a szomszéddal, az előre lefűszerezett darált kolbászhúst, mely legalább 2 napot

Kreatív blogger-díj

Kép
Úgy látszik, ez a kedves díj nem bír kikopni a Bloggerből, mai napig nem tudni, ki a kiötlője, de terjed, mint egy vírus. Mint egy jó vírus , persze. Fertőz, de közben megörvendezteti azt, aki kapja, az én esetemben  már sokadszor, s úgy látszik, hiába hívtam fel a figyelmet arra, hogy köszönöm, nem kérek belőle, azért megtalált most is, Barbaráék jóvoltából. Természetesen köszönöm, s Barbaráék jóvoltából rábukkantam blogjukra, amit minden kedves olvasómnak, aki szereti a szép berendezésű otthonokat, lakberendezéssel kapcsolatos trendeket szívből ajánlom. Most el kellene árulnom magamról 7 olyan dolgot, amit szívesen szétkürtölnék a nagyvilágnak, de hát több, mint egyéves "fennállásom" óta ugyan mit is mondhatnék még magamról.... - kisvárosi asszonyból lettem falusi vendéglátó - olyan rövid a nap, mindenkinek annyi örömet adni, amennyit szeretne - hobbim a kecskesajtkészítés és a kecsketejes szappangyártás növényi alapanyagokból - ehhez a hobbihoz négylábú barátaim is

Elveszett kecske

Telnek-múlnak a hideg téli napok, kecskéim is meglehetősen gömbölyödnek, gyönyörű vastag, puha bundát növesztettek, és szervezetük kezd átállni a másállapotra. Idén - jövőre? - téli hidegbe várjuk a gidák érkezését, remélem, nem lesz gond. Az infralámpa már elő van készítve, raktárban a meleg szalma, ropogós széna. Most ritkábban és rövidebb időre engedem csak ki őket a szénarácshoz, hogy azért némi mozgásuk meglegyen, hisz az istállóban sokat civakodnak, boxolják egymást unalmukban. Pár napja, hóolvadás után az én kérődzőim nagyon vágyakozva tekintgettek a kerítésen túli világra, ahonnan néhol elővillant a fagyott fű zöldje. Tettem-vettem a dolgomat az udvaron, hisz rajtuk kívül még van kiről gondoskodnom:)), és hát kora délután vettem csak észre , amikor betereléshez készülődtem, hogy Tincső kecském nincs meg. Másfél órája hullott a hó, szépen betakarta a tájat, az udvart, s mivel Tincsőm hófehér, nem láttam sehol. Szólongattam, hívogattam, de csak nem jött elő. Benéztem a farakások

Ajándékok Karácsonyra - háztájiból

Kép
Apránként elkészülnek a Karácsonyra szánt csomagocskák, remélem idén is legalább annyi örömet szerzek velük családomban és barátainknál, mint tavaly. Igyekeztem másmilyen gasztro-csomagokat összeállítani, mint tavaly, s ezúton is köszönöm Nektek a sok-sok ötletet, amit oldalaitokon összegyűjtögettem, különösen Napmátkát emelném ki, akitől a magyaros fűszerolaj ötletét kaptam, de készülnek majd mézesek Moha oldaláról is, bár azt a művészi írókázást, amit ő tud, meg sem próbálom utánozni:)) A sütőtök-narancs lekvár ötletét Bódi Judit barátnőm adta, köszönet érte, nagyon fincsire sikeredett. Oldalán lovakról, lovas táboroztatásról olvashattok. A kecsketejes natúr szappanok már évek óta repertoáron vannak. Idén szívecskés kiöntőformában készültek a körömvirágos-kecsketejes szappanok , egy kis méhviasszal dúsítva, édesnarancs illóolajjal gazdagítva. Karácsonyra talán már kiszáradnak annyira, hogy csomagolhatóak lesznek: A szappanok celofánba lesznek csomagolva, raffiával átkötö

Jeges december - fotókkal, kutyákkal

Kép
Vannak napok, amikor az íráshoz nem, csak a fotózáshoz van kedvem. (Azért a hétvégi vendégforgalomról, főztjeimről és az adventi készülődésemről egy újabb posztban - vagy posztokban -  beszámolok ám:)) Ezek a fotók a hétvége, és vendégeim érkezése előtt készültek: zimankós, fagyos, jégvirágos napok voltak, nem úgy, mint a hétvége, ami csupa ragyogás, szikrázás, és csoda volt, megörvendeztetve az idelátogatókat! Most lássuk az előzményeket: Így kelt a nap minálunk: Igazi fagyos reggel: Didereg a kerítésünk is... Bogi mintha jobban tűrné, ő már végignyalta a havat, ahogy a pofácskája elárulta...

Elfeledett étkeink - A szalontüdő

Kép
A szalontüdő valamikor nemcsak a szegények eledele volt, még alig száz éve is egy valamire való korcsma étlapján ott volt a helye. Ma nagyítóval kell keresni azokat az éttermeket, amiknek az étlapján ez fellelhető, de nemcsak éttermekből, hanem a mindennapok asztaláról is eltűnt ez az étel. Hozzáteszem, méltánytalanul, hisz ízvilága gazdag - elkészítésében ahány ház, annyi szokás - és a felhasznált belsőségből igazán jóízű, tartalmas, laktató étel készülhet. Nemcsak a mindennapokra. Talán a modernkori szárított állateledel-biznisz dolgozza fel a sertés-, marha-, borjútüdőt és szívet, hogy a húsboltok, bevásárlóközpontok húspultjain is csak elvétve találkozom velük. Én most megmenteném az utókornak e fincsi étek receptjét blogomon keresztül is, és bemutatom: én ma hogyan készítettem. Kihangsúlyoznám, hogy ma, mivel elképzelhető, hogy holnapután nem így csinálom:)) Szalontüdő a mai napon Hozzávalók: - kecsketüdő és szív kb. 70 dkg (az eredeti recept borjútüdőt ír) - 1 ek. zsír -

Első hó és napsütés

Kép
A tél nem nagy kedvenc nálam, megviselnek a rövid nappalok, hosszú esték, az, hogy lényegesen rövidebb időbe kell belesűríteni a ház, és az állatok körüli teendőket, és késő délutánra, estére hagyni azt, amit a lakásban is el lehet végezni. Azonban amikor a havazást ilyen gyönyörű napsütés kíséri, akkor elolvad minden rosszkedvem, felpezsdülök tőle, és teli energiával végzem még a napi "robotot" is. Bogi kutyámat nélkülözöm most, mert pár napja újra tüzel - ki érti ezt? Alig három hónapja  is ugyanezeket a tüneteket fedeztem fel nála - vércseppek, Leó és az összes utcabeli kutya meg van őrülve, egész napos nyüszítést hallgatok, és hallgattam augusztusban is. Kiskutyák azonban októberre nem születtek, viszont most újból ivarzik ez a kis lánykutyus. Van valaki, aki tud erre magyarázatot? Fiatal, júliusban volt egyéves a Bogi, tehát az első ciklusait éljük. Arra gondoltam, hogy pulival kellene fedeztetni, ezért átvittem a szomszédba - na jó, egy utcahosszal távolabbra -, ahol

Adventi készülődés a faluban

Kép
Ezen a hétvégén került sor falunkban a Betlehem felállítására, amin a falu apraja-nagyja megjelent és segédkezett. Ilyenkor az asszonyok aprósütivel, forralt borral kedveskednek a munkát végzőknek, ám a nézelődők, netán falubeli vendégek is kaphatnak a "kínálóból". A hangulat kiváló volt, így a jászol és a három királyok beállítása is gyorsabban ment:)) Most pedig idézem Molnár V. József Kalendáriumából az ide vonatkozó részt: "A régi ember gondolkodásában, szakrális gyakorlatában az esztendő adventtel kezdődött. Advent adta elejét az egyházi évnek is. A Nap ilyenkor alacsonyan jár, ködösek a hajnalok, a rontást hozó sötét napok, de egyben a várakozás, a készület, a reménykedés időszaka ez. A hajdani falu népe a sötétség adta szorongást, szórtságot, a betegségnek ágyazó rosszat a karácsonyi készület rítusaival oldotta, zavarta el. Az ember testéből, lelkéből, s a rábízottak sokaságából is űzte a gonoszt, hiszen az ő dolga volt a Teremtő akarata okán, hogy a jószág a

Kecskesajt svájci mintára

Kép
Mivel a vendégforgalom most a hétvégékre korlátozódott, több időm jut sajtjaim ízesítésének, elkészítési módjainak kísérletezésére. Ez egy csodálatos hobbi, s mivel a munka dandárját - élményeimet, próbálkozásaimat az interneten is megosztom, ezért rám találnak olyan sajtosok is, akik bizonyos területeken már előbbre járnak, mint én, s magánlevelezés útján megosztjuk egymással tapasztalatainkat. És épp ettől csodás ez a terület, hogy én még nem találkoztam olyan sajtossal, aki ne akarna a másiknak segíteni, jó szándékkal, tudással, ötletekkel. És ha magam járok utána a terület "nagyjainak", akkor is segítőkészséggel találkozom. Szeretnék neveket is megemlíteni, úgymint "sajtos Ferit" Körösladányból: nekem  - és sokunknak - ő az etalon, Pettenkoffer Vikit a Bácshegyről - Balatonfelvidék -, Nagyné Rózsát Polgárdiból, aki az Index sajtos fórumának egyik motorja, és legújabb sajtos barátnőm, Judit a Tisza mellékéről, akivel lovas témában is megértjük egymást. Remélem, s

Állattörténetek III.

Kép
Ma a szárnyasok vannak porondon. Nem járnak túl jó idők a madarakra. Ez az időszak a vedlés,átalakulás időszaka,  s ebben az időszakban a tojástermelés visszaesik. A parasztasszony ilyenkor előveszi a nagykést, és úgy dönt, nem eteti tovább a tyúkot, több hasznot hoz a fagyasztóban üldögélve. Nálunk is megritkítva van az állomány, férjemuram azonban úgy döntött: Asszony! Hagyd a maradék gyönyörű szárnyasokat élni, nem szekírozlak tovább azzal: hány tojás került ma a spájzba? Ha kell, megveszem a konyhára valót a Spárban! (Ilyen a modernkori főemlős, főleg, ha városból származik, és ha megrögzött állatbarát!) Jó, de mit mondok a vendégnek? Kapirgálós tyúktojást ígérek, a nagyüzemivel becsapnám. A piaci tojás sem ugyanaz, mint nálam, hisz aki eladásra termeli a tojást, az ugyanúgy "tömörítve, táppal etetve tartja" a jószágot, hisz így hoz rövid időn belül hasznot. Ha én kimennék a piacra a tojásaimmal, 100 forintnál kevesebbért nem érné meg eladni őket. Ez az ára annak, hogy

Új játszótér a faluban

Kép
Kicsit elmaradtam e bejegyzéssel, hisz már a hivatalos átadás is legalább két hete megtörtént. Pályázati és önkormányzati forrásból - most már úgy kell írni, hogy az uniós normáknak megfelelő - játszótér készült a Bittva patak partján. Játszótér persze eddig is volt, de játékai elavultak, balesetveszélyessé váltak. Most a játszótér szép kerítéssel körbe van véve, és egyébként is: a hangulatos terepen valóban szép, szemet gyönyörködtető, mozgásra csábító játékok kerültek kihelyezésre, pihenőhelyekkel a megfáradt szülőknek. Itt biztosan nyugodtan magára lehet hagyni a kicsiket, ha a szülő esetleg egy könyvvel a kezében lecsücsülne, vagy csak elmélkedne magában. A faszerkezetek gondosan lecsiszolva - nehogy gyermekeink felsértsék bőrüket mindenféle faszilánkokkal - festésük, felületkezelésük talán még ehető, nyalható anyagból is van, hiszen uniós. Persze leesni itt is lehet bármelyik szerkezetről, de hát a szülő azért van ott, hogy erre figyeljen. Mindentől nem tud megvédeni még egy ily

Mézes tarja - Bodzás módra

Kép
Már több, mint egy éve írom falusi naplómat, vendéglátásunkról, életünkről, és az egyik legfontosabb és leggyakrabban készített ételünk még fel sem került a blogba. Az alábbi képen bemutatott remekmű - bár a fotója is az lenne! - tegnap vendégem asztalán landolt, és az utolsó pillanatban - sűrű elnézés kérések közepette csináltam róla ezt az esetlen fotót. Szerencsére J. - visszatérő kedves vendégem - nem vette zokon okvetetlenkedésemet, sőt, a dísztököt még ő tette a tányér mellé "koreográfiának". Hát az esti lámpafény sokat ront az összhatáson, talán majd egyszer lesz sikerültebb kép is. Kedves J.! Tudom, hogy kérted a husi receptjét, ám annyira sajtoztunk a búcsúzkodásnál - J. mind a hétféle kecskesajtomból vitt haza! -, hogy elfeledkeztünk a receptről. Hát íme, nagyon egyszerű, és ha egy-két trükköt betartunk, fenséges ízű húst varázsolhatunk az asztalra. Az egyik trükk, hogy a húst hüvelykujjnyi ( női!) szeletekre vágjuk, és jól besózzuk mindkét oldalát. A másik

Állatmesék II. Úrnak születni kell

Kép
Mai mesém a macsekokról szól, igen, többes számban. Úgy emlékszem, nem írtam róla, hogy a nyáron nálam nyaralt macskák közül egyet örökbe fogadtunk, mert a másikat barátainknál a boxerok sajnos, a másvilágra küldtek. Így Macsó a mi macskánk lett, és Benőke - a baráték kisfia - tudomásul vette, hogy a cicát csak nálunk dögönyözheti és ha hagyja, kinyomhatja belőle a szuszt. Persze, ahogy nődögél ő is, meg a macska is, ez egyre kevésbé drasztikus... Macsó délceg kandúrrá cseperedett, amilyen csúf volt cicaként, úgy szedi össze magát, biztos készül az ivarzásra, s hát ilyenkor nem árt a legjobb formát hozni...Bubu egyelőre - aki nőstény - kitúrja a tálkája mellől, s olyan vad morgással tartja távol Macsót az etetőedénytől, hogy még én is megijedek...De ha csak morogna! Látnátok, mekkora maflásokat ken le a kandúrnak, meg sem mer szeppenni, csak tisztes távolból kivárja, hogy mi marad neki. Hiába teszek neki külön tálkába, Bubu szemmel tartja mindkét tálat és félelmetes morgással nem eng

Állatmesék I., avagy a kecske egy őszinte állat...

Kép
Azt hiszem, rég nem beszéltem állataimról, ezekről a gyönyörűségekről, napi boldogság- és örömforrásaimról:)) (A bosszankodás, méreg, fájdalom most nem blogtéma) Kecskéimről írnék pár szót, kiknek létszáma megcsappant, hisz a gidák sorsa beteljesedett... Talán vemhesek. Bár megírtam: semmi jelét nem láttam aktivitásuknak, míg a bakkecske körükben tartózkodott. Úgy képzeltem, hogy majd én meghatározom, hogy mikor szülessenek gidák, nekem mikor a legjobb, elválasztás, tejtermelés, legelés stb. okokból kifolyólag. Hát lehet, hogy befürdök az elképzelésemmel, és januárban kiderül, hogy a kecskék "betagadtak", és már csak azért sem vemhesültek...Azonban nem voltam mindig a jelenlétükben, például éjszaka sem, úgyhogy azért reménykedem, hogy a másfél hónapos bakkecsketartás meghozza a gyümölcsét. Soványkodnak a legelők, a környezetünkben lévő rágnivaló területek is. Az idei nyáron végig csodás fű és bozóttermés volt, imádták is a lánykáim. Szinte egész nyáron szabadon, a szomszéd

Ezt ették ma vendégeink...

Kép
Borsóbecsinált leves Először is készítettem egy marhahúsos-csontos alaplevet. Ezt használtam fel később a leveshez, de a második fogáshoz is. A leveshez hagymát dinszteltem kevés zsíron, majd hozzáadtam a kockára vágott zöldségeket (sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé). Együtt pirítottam, majd egy kevés barnacukrot karamellizáltam benne, végül megszórtam pirospaprikával, bazsalikommal, őrölt borssal, borsikával és felengedtem az alaplével. Amíg a zöldségek puhultak, a marhacsontról lefejtettem a húst és felkockáztam. Kissé szálas volt, így kockáról inkább nem is beszélnék....Viszont vajpuha és ízletes volt. Amikor a zöldségek félig megpuhultak, hozzávarázsoltam a mirelit borsót, és máris beleszaggattam az egy tojásból készített házi galuskát, aminek főzési ideje kb. megegyezik a borsóval. Legvégül petrezselyemzölddel díszítettem a leves tetejét. Fokhagymás nyúlcomb somlói mártással, krumpligombóccal A nyúlcombot előző este fűszermártással átkenegettem (fokhagyma, rozmaring,

Öko-, vagy bio- ?

Mindig gondban vagyok, amikor ezeket a szavakat hallom, vagy használnom kellene. Jelentésük tartalma számomra nem egészen tisztázott, viszont nagyon divatosak. Vendégcsalogatóak, ahogy látom. Azonban mindig tartózkodtam attól, amit magam is csak félig-meddig értettem, bizonytalannak tartottam , így soha nem definiáltam magamat és tevékenységemet ezekkel a szavakkal. Ezért is lepett meg, amikor hétvégi túrázók ilyetén útbaigazításokkal tértek be portámra, hogy itt ökogazdaságra lelnek. Hát már a mezei kecsketartás ebbe a fogalomkörbe tartozna? Pláne három "szem" anyakecskével? Nézzünk körül egy kicsit a Wikipédián, mit írnak az ökológiáról? Én bevallom, elvesztem a fogalmak számomra zűrzavaros útvesztőjében, próbáltam beazonosítani a tudomány centrális nullhipotézisét, potenciális és realizálható nichéjét a falusi kecske- ló- és baromfitartásomra, de őszintén elakadtam. Ez egy tudomány, vizsgálódik, következtetéseket von le. Én is. Bár nem ezekkel a szavakkal. Lehet, hog

A paraszti konyha

Kép
Pár száz év alatt óriásit változott a világ. Más a jelentése ma már egy csomó szónak, mint akár a középkorban. Ki a falusi, ki a paraszt? A XX. század óta már pejoratív értelme is van ennek a szónak, ami falusit, a föld megmunkálásából élőt jelenthetett valaha. Én tán az vagyok? Nincs földem, kertem, mégis tartok állatokat, s ráadásul városból jöttem ki falura. Akkor most én paraszt vagyok vagy sem? Magam semmiképp sem definiálnám parasztnak, de még falusinak is csak csínján...magamat. Akkor az én falusi vendéglátásom most micsoda? Ezer a kérdés és ugyanennyi válasz adható rá. Úgy gondolom, vendégkönyvem bejegyzései válaszokat, érzéseket tükröznek: ki mit várt és élt át a nálunk töltött napokban. Hogy ilyen a mai magyar falusi vendéglátás általánosságban? Honnan tudhatnám, hisz nem jártam más helyeken. Én a magam módján próbálom megvalósítani. Keresem a válaszokat és megmutatom, mi hogyan élünk ma, falun. A gasztronómia és vendégeink falusi étkekkel való ellátása pedig szívügyem.. Leg

Kirándulás a Somlóra

Kép
Ha szeptember, akkor szüret, ha szüret akkor mulatság is, és sok-sok helyen borvigadalom, e nemes nedű ünneplése, jókedv, kacagás, poharak koccintása, borok kóstolgatása. A minap mi is hasonló élményekért indultunk neki a Somlónak , ami talán a legkisebb borvidéke Magyarországnak. (Bár újabban emlegetik a pannonhalmi-apátsági borvidéket is, mint legfiatalabbat) Persze volt a kirándulásnak üzleti oka is, hisz egyrészt kapcsolatokat  keresgélünk vendéglátásunkhoz, illetve jó borokat esetleges borvacsorákhoz a falusi vendéglátásba, másrészt Feri legújabb portékájának - gyönyörű, antikolt kivitelezésű, luxus bortartóknak keresünk piacot. Erről majd egy későbbi posztban írok. A Somló hegy lábánál mindjárt betértünk a Csordás-Fodor borházba , ahol kellemesen elidőzgettünk, Feri rizlinget, furmintot kóstolgatva, én maradtam a szőlőlénél. Érdemes a linkre rákattintani, mert egy nagyon szépen megkomponált borházba látogathatunk el virtuálisan. Meglátogattuk a Tornai pincét is, ahol hipermo