2009. október 30., péntek

Szöllő

Azt hiszem, most már nem halogathatom annak bejelentését, hogy Szöllő ("a félénk vizsla") immár bizonyos, hogy végleg elcsavargott tőlünk. Nincs mit szépíteni rajta: ehhez sok köze van az azóta hozzánk költözött Pulónak, aki egy másfél hónappal ezelőtti ádáz összecsapás után leverte Szöllőt. A harc után Szöllő még többet csavargott, de esténként a vacsira azért megjelent, bár élelméhez csak akkor nyúlt hozzá, ha Pulót megkötöttük.
Aztán eljött a Várünnepség, népes kirándulótáborral, nagy nyüzsgéssel, ami Szöllő számára mindig végtelen izgalmat, sok simogatást, új szagokat, kalandokat jelentett. Ismerőseinktől még kaptunk telefont, hogy a tömegben Szöllőt vélték felfedezni...Aznap már nem jött haza. Kerestük napokig a megszokott helyein, a kedves szuka-barátnőjénél, de sehol nem volt. Most már csak bízunk benne, hogy valakinek - talán gyereknek? - annyira megtetszett, hogy felnyalábolták és akkor, valószínűleg jó helyre került.
Kedves Szöllő-imádó gyerekek! Most már csak a fotókról tudtok Szöllőre emlékezni, és szeretném remélni, hogy azért Pulót is megkedvelitek, hiszen ő is csak "kutyaként" viselkedett, és meg kellett harcolnia a rangsoráért, amit - valljuk be - ki is vívott. Azóta remekül tereli a lovakat, kecskéket, de még a tyúkokat is, fáradhatatlan a segítésben, apró bogárszemeivel, rózsaszínű nyelvecskéjével szinte folyamatosan azt kérdezi : "Elégedett vagy velem?" Hát persze! Nagyon is! Hisz ő egy terelő pásztorkutya, mindene a gazdájának való megfelelés. És hűséges a végtelenségig - ami valljuk be, a vizslára nem feltétlenül jellemző. (Most arról az esetről beszélek, amikor a vizsla csak házikedvencnek van tartva, és nem vadászatra) A vizsla szeret önnálló csavargásokra indulni, ugyanakkor a kedvenc foteljáért biztos, hogy hazajön. Az évek alatt öt-hat vizslánk már biztosan volt, ezek nagyjából mindegyikre igaznak bizonyultak, amellett, hogy mindegyik teljesen más egyéniség volt. Húh, de sokáig lehetne beszélni róluk...
A végére még felteszek búcsúzóul képeket Szöllőről, s ha valaki tud róla valamit...

6 megjegyzés:

  1. De szép kutyus! Kár, hogy eltűnt. Sajnálom nagyon, reménykedem, hogy jó helyre fogadták be.

    VálaszTörlés
  2. jajj Zsuzsa, a szívem szakad meg, tudod mennyire szerettem őt (is). Majd írok, de most rohannom kell.

    VálaszTörlés
  3. Jaj de sajnálom ezt a gyönyörű vizslát!

    VálaszTörlés
  4. Beatrice: mi is. A főfotón is ő található. Remélem, lesz még vizslánk. Viszont addig, míg Leó él, nem akarunk harmadik kutyát magunk mellé venni, ne kelljen neki vénségére egy új kutyával megviaskodni!

    VálaszTörlés
  5. Kérdezni is akartam, hogy ő van-e a főfotón? Ő keltette fel az érdeklődésemet irántatok :)

    VálaszTörlés
  6. Imádom a vizslákat, csak sajnos panelban lakunk...

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails